A pohár félig tele van

Az új országos keretóraszámcsökkentésről, a FNAP - Szülői Szervezetek Országos Föderációjához való csatlakozásról és a tabuk döntögetéséről - Csíky Csengele a Marosvásárhelyi Televízió műsorában.

 

Kovács Irén Erzsébet államtitkár asszony nyilatkozata: 

Állásfoglalás az óraszámcsökkentésről

A Szenátus által megszavazott törvénymódosítási javaslat a tanügyi törvény több kulcsfontosságú pontját módosítaná, többek közt a kerettantervben szereplő átlag óraszámokat szabályozná elemi osztályban 20, általános iskolában 25, középiskolában 30 órára. Különösen kardinális problémát orvosolna ennek a törvénymódosításnak a bevezetése, hiszen olyan extrém helyzet is fennállt volna, hogy a magyar tannyelvű művészeti és sportosztályba járó hetedikes diákok hetente akár 42-43 órát is az iskolában töltöttek volna.

Ezt a teljességgel elfogadhatatlan óraszámot szerencsére a Magyar Szülők Szövetségével és a Neveléstudományi Intézettel partnerségben sikerült 37-38-ra csökkenteni, ami még mindig nem ideális, de meggyőződésünk, hogy már ez a pár óra is sokat jelent a gyerekeknek. Ennél tovább már csak úgy lehet csökkenteni a hivatásfejlesztő osztályokban az óraszámot, ha az általános kerettantervben meghatározott óraszámok is csökkennek, ami felettébb indokolt, hiszen a diákok túlterhelése negatívan hat tanulmányi eredményeikre, közérzetükre és szociális életükre egyaránt.

Nyilvánvaló, hogy a kerettantervben meghatározott átlag óraszámokon való változtatás maga után vonja a tantervek módosítását is, hiszen észszerűtlen lenne elvárni pedagógustól és diáktól egyaránt, hogy ugyanazt a mennyiségű tananyagot adott tantárgyból például heti 3 helyett 2 órában tanítsa meg/sajátítsa el. A Neveléstudományi Intézet szakemberei szerint az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ahhoz, hogy minőségi új tantervet hozzanak létre, legalább egy évre van szükség, ahhoz pedig, hogy optimálisan módosítsanak egy tantervet, legkevesebb 6 hónap szükséges, hiszen a tantervírás, a tantervmódosítás időigényes és összetett folyamat. A tantervírás módszertanát szabályozó 3593/18.06.2014-es miniszteri rendelet szerint meg kell alakulnia egy munkacsoportnak, amely létrehoz egy tantervtervezetet, onnantól kezdve pedig még további két fontos lépés van hátra: a szaktanárokkal való konzultáció, tőlük jön a visszacsatolás, melynek mentén módosításokat eszközölhetnek, ezt követően pedig az országos szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk a tantervet.

A tantervek alapját azok a kompetenciák képezik, melyekkel az oktatási-nevelési folyamat révén a diákoknak rendelkezniük kell a ciklusok (IV. osztály, VIII. osztály, XII. osztály) végére. Például meg van határozva az, hogy idegen nyelvből a ciklus végére milyen szintre kell eljutniuk a gyerekeknek, de ehhez bizonyos óraszám szükséges hetente. Ezek a változók olyannyira összefüggnek, hogy az óraszámcsökkentés nemcsak a tantervek, hanem a megcélzott kompetenciák felülvizsgálását, módosítását is szükségessé teszi. Ezért a módosuló kerettanterv és a megváltozó tantervek cikluskezdő osztályokba való fokozatos bevezetését tartjuk életszerűnek. Elemi szinten nem lennének drasztikus változások, az V–VIII. és a IX–XII. osztályokban azonban jelentős módosulásokat hozna ez az államelnök által elfogadásra váró törvénymódosítás. A pedagógusok érintettsége is releváns, elengedhetetlen ennek a gyerekcentrikus intézkedésnek az oly módon történő életbe léptetése, hogy a tanárok jogai se sérüljenek. A tömeges elbocsátásoktól való félelem helyett az áthidaló megoldásokon kell gondolkodnunk, több lehetséges verzió is felmerülhet. A tanügyi rendszer finanszírozásának átszervezése például lehetővé tenné a kisebb létszámú osztályok működését, több osztály több pedagógust igényelne, és így a csökkent óraszám nem jelentene gondot a tanároknak, akiknek az iskolán kívüli tevékenységek szervezését is meg lehetne fizetni. Egy másik kínálkozó lehetőség, hogy nagyobb szerepet kapjon az iskola utáni iskola (afterschool), és minél több tanintézményben minél több diák vegyen részt ebben a programban. Ez nemcsak a pedagógusok érdeke, akik így kiegészíthetnék az óráikat, hanem a diákoké is. Az iskola utáni iskola program kiterjesztése – amely számos feltételt igényelne, például az ebéd biztosítását – a tanórák számának csökkentése következtében felmerülő esetleges aggályokat is eloszlathatná, kitűnő segítség lehetne azoknak a szülőknek, akik nem minden esetben tudnák megoldani gyerekeik délutáni felügyeletét. Ez nem csupán felügyelet lenne, hanem hasznosan eltöltött idő, mely során a pedagógusok rekreációs és fejlesztő foglalkozásokat tarthatnának a diákoknak kevésbé szigorú keretek között, mint a tanórán. A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet határozott véleménye, hogy az alapvető cél nem az, hogy a gyerekek minél kevesebb időt töltsenek a tanintézményben, hanem hogy örömmel legyenek ott és a testi-lelki-szellemi fejlődésüket szolgálja az ott eltöltött idő.

Saturday, November 2, 2019 - 11:00
0