A román közoktatási egységek szervezési és működési keretszabályzata

A közoktatási egységek szervezési és működési keretszabályzatának jóváhagyásáról szóló 2016. augusztus 31-i 5079. sz. RENDELET.

 

A 2018. június 19-i szintetikus forma. Ez az irat a SintAct®-Acte Sintetice technológiával készült. SintAct® és az Acte Sintetice technológia Wolters Kluwer védjegyei.

 

Az utólag módosított és kiegészített oktatási törvényről szóló 2011. évi 1. sz. 21. cikk (1). bekezdése, 86. cikk (1). és (2). bekezdése, 94. cikk (2). bekezdés g) és s) pontja értelmében, az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezéséről és működéséről szóló 2016. évi 44. sz. utólag módosított és kiegészített kormányhatározat előírásai alapján,

az oktatási és kutatási miniszter kibocsátja a jelen rendeletet.

1. cikk

Jóváhagyja A közoktatási egységek szervezési és működési keretszabályzatát, amely a jelen rendelet szerves részét képező mellékletben található.

2. cikk

A jelen rendelet hatályba lépésének napján, hatályon kívül helyezi az oktatási miniszter 2014. évi 5115. sz. rendeletét A közoktatási egységek szervezési és működési szabályzatának jóváhagyásáról, amely a Román Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial al României) I. Részében jelent meg a 2015. január 13-i 23. és 23. bis számban.

3. cikk

A jelen rendelet alkalmazásával megbízza a Közoktatási Főigazgatóságot, a Menedzsment és Humánerőforrás Főigazgatóságot, a Kisebbségekért Felelős  Főigazgatóságot, a Költségvetési-pénzügyi Főigazgatóságot, a megyei tanfelügyelőségeket / Bukarest megyei jogú város tanfelügyelőségét és az oktatási egységeket.

4. cikk

A jelen rendeletet meg kell jelentetni a Román Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial al României) I. Részében.

Mircea Dumitru

oktatási és kutatási miniszter

 

MELLÉKLET:

A közoktatási egységek  szervezési és működési KERETSZABÁLYZATA

Megjelent a 2016. szeptember 19-i 720. sz. Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial)

A közoktatási egységek 2016. augusztus 31-i szervezési és működési KERETSZABÁLYZATA

(a jogszabályt a 2016. évi 5079. sz. rendelet hagyta jóvá)

I. CÍM: Általános rendelkezések

I. FEJEZET: A szabályozási keretrendszer

1. cikk

(1) A közoktatási egységek szervezési és működési keretszabályzata, a továbbiakban szabályzat, a közoktatási egységek, a továbbiakban oktatási egységek szervezését és működését szabályozza, a romániai oktatási rendszer keretében, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően, és az összes oktatási egységben alkalmazásra kerül.

(2) Az oktatási egység a hatályos törvényi előírásoknak, a jelen szabályzatnak, a saját szervezési és működési szabályzatnak és a belső rendszabályzatnak megfelelően szervezik és működik.

(3) A hatályos törvények és a jelen szabályzat alapján a Honvédelmi Minisztérium sajátos szabályozásokat fog kibocsátani a katonai oktatási egységek szervezésére és működésére vonatkozóan.

(2018. január 22-én az I. fejezet 1. cikk 2. bekezdése kiegészült a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 1. pontjával)

2. cikk

(1) Az oktatási egységek a jelen szabályzat, az oktatás elsődleges haszonélvezőinek és az oktatási egységek személyzetének jogait és kötelezettségeit szabályozó jogszabályok és/vagy közigazgatási rendelkezések, valamint a vonatkozó kollektív munkaszerződések alapján dolgozzák ki a saját szervezés és működési szabályzatukat.

(2) Az oktatási egység szervezés és működési szabályzata általános jellegű szabályozásokat tartalmaz, az intézmény típusának függvényében, valamint az egyes oktatási egységekre jellemző sajátos szabályozásokat, a hatályos törvényi előírások szerint.

(3) Az oktatási egység szervezés és működési szabályzatának tervezetét egy oktató által irányított munkacsoport dolgozza ki. A munkacsoportot a vezető  tanács nevezi ki és helyt kapnak benne a szakszervezetek, a szülők és a tanulók képviselői is, akiket a szülőbizottság/ - egyesület, illetve a diáktanács hagy jóvá.

(4) Az oktatási egység szervezési és működési szabályzatának tervezete, valamint ennek utólagos módosításait a szülőbizottság és - ahol ilyen létezik - a szülők egyesülete, a diáktanács és a tanári tanács elé terjesztik megvitatásra, amelyben szavazati joggal részt vesznek a didaktikai kisegítő és nem didaktikai személyzet képviselői is.

(2018. január 22-én az I. cím I. fejezet 2. cikk 4. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 2. pontjával)

(5) Az oktatási egység szervezési és működési szabályzatát, valamint annak utólagos módosításait vezető tanácsi határozattal kell jóváhagyni.

(6) Jóváhagyása után az oktatási egység szervezési és működési szabályzatát iktatni kell az oktatási egység titkárságán. Annak érdekében, hogy az oktatási egység személyzete, a szülők és a diákok tudomására jusson, az oktatási egység szervezési és működési szabályzatát ki kell függeszteni a hirdetőtáblára és ha van ilyen, meg kell jelentetni az oktatási egység honlapján.

Az óvodai/általános iskolai oktatók/tanítók/középiskolai tanárok/osztályfőnökök kötelezettsége, hogy minden tanév elején ismertessék a szervezési és működési szabályzatot a diákokkal és a szülőkkel. Az oktatási egység személyzete, a szülők, gyámok vagy hivatalos fenntartók és a nagykorú diákok aláírásukkal igazolják, hogy tájékoztatásban részesültek az oktatási egység szervezési és működési szabályzatának előírásairól.

(7) Az oktatási egység szervezési és működési szabályzatát évente felül lehet vizsgálni, legkésőbb 45 nappal a tanév kezdete előtt vagy valahányszor szükséges. Az oktatási egység szervezési és működési szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatokat írásban kell benyújtani és iktatni az oktatási egység titkárságán a szabályzatot véleményező/jóváhagyó szervezetek által és a jelen szabályzatban előírt véleményezési és jóváhagyási eljárások szerint megvizsgálják azokat.

(8) Az oktatási egység szervezési és működési szabályzatába foglalt rendelkezések betartása kötelező. Az oktatási egység szervezési és működési szabályzatának be nem tartása szabálysértésnek minősül és a törvény szerint büntetik.

(9) Az oktatási egység belső rendszabályzata tartalmazza a 2003. évi 53. sz. újraközölt, utólag módosított és kiegészített törvény (Munkatörvénykönyv) 242. cikkében és a vonatkozó kollektív munkaszerződésekben előírt kötelező rendelkezéseket, és vezető tanácsi határozattal kell jóváhagyni, a közoktatási szakszervezeti föderációkhoz csatlakozott szakszervezetek képviselőivel való tanácskozás után.

II. FEJEZET: A közoktatás szervezési elvei és célszerűsége

3. cikk

(1) Az oktatási egységek szervezése és működése a 2011. évi 1. sz. utólag módosított és kiegészített tanügyi törvénybe foglalt elvek alapján történik.

(2) Az oktatási egységek vezetőségei döntéseiket a párbeszédre és tanácskozásra alapozzák, támogatják a szülők részvételét az iskola életében, tiszteletben tartják a diákok véleményhez való jogát és biztosítják a döntések és eredmények átláthatóságát, ezek rendszeres, megfelelő közlése által, a 2011. évi 1. sz. utólag módosított és kiegészített tanügyi törvény szerint.

4. cikk

Az oktatási egységek szervezése és működése bármilyen politikai vagy vallási beavatkozástól függetlenül történik, ezen intézményekben tilos bármely politikai alakulat létrehozása és működése, a politikai és hittérítő jellegű tevékenységek szervezése és lebonyolítása, valamint minden olyan tevékenységi forma, amely sérti az erkölcsi magatartás és társadalmi együttélés normáit, veszélyezteti a gyermekek/diákok vagy az intézmény személyzetének egészségét, testi vagy szellemi épségét.

(2018. január 22-én az I. cím II. fejezet 4. cikke módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 3. pontjával)

II. CÍM: Az oktatási egységek szervezése

I: Az iskolai hálózat

5. cikk

Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező/akkreditált oktatási egységek az országos iskolai hálózathoz tartoznak, amely a törvényi előírások szerint hoznak létre.

6. cikk

(1) Az országos iskolai hálózatban az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező/akkreditált oktatási egységek jogi személyiséget (PJ) szereznek, a hatályos törvényi előírások szerint.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező közoktatási egység meghatározó elemei a következők:

a) alapító okirat - miniszteri rendelet/ a helyi vagy esettől függően megyei közigazgatási  hatóság határozata/bírósági határozat/bármely más ez irányban kibocsátott okirat, amely betartja a hatályos törvényi előírásokat;

b) saját vagyonnal rendelkezik, köztulajdonban/magántulajdonban vagy ügykezelésbe/ haszonkölcsönbe/bérbe véve (székhely, megfelelő felszereltség, cím);

c) adóazonosító szám (CIF);

d) államkincstári számla;

e) pecsét Románia címerével és az Oktatási és Kutatási Minisztérium aktuális megnevezésével, a folytatásban minisztérium, és az oktatási egység pontos megnevezésével, a benne zajló legfelsőbb oktatási szintnek megfelelően.

(3) Minden egyes jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységnek van vezetősége, személyzete és saját költségvetése, pénzügyi kimutatásokat állít össze, a hatályos jogszabályokban előírt korlátok és feltételek között intézményi és döntéshozatali autonómiával rendelkezik.

(4) A jogi személyiséggel nem rendelkező oktatási egységet, amely egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységnek van alárendelve és tevékenységének egyik lebonyolítási helyét képezi, hozzárendelt (AR) iskolai struktúrának nevezik.

7. cikk

Az oktatás minőségének növelése és az erőforrásokkal való gazdálkodás optimalizálása érdekében, az oktatási egységek és a helyi közigazgatási hatóságok iskolai konzorciumok létrehozásáról dönthetnek, a hatályos jogszabályok szerint.

8. cikk

(1) A tanfelügyelőségek - miután tanácskoztak az iskolai egységek képviselőivel és a helyi közigazgatási hatóságokkal - az egyes területi-közigazgatási egységek részére kijelölik az iskolai körzeteket azoknak az oktatási egységeknek, amelyekben óvodai, elemi és általános iskolai szintű csoportok és/vagy osztályok vannak, a törvényi rendelkezések betartásával.

(2) Az iskolai körzet az oktatási egység közelében levő utcák összességéből áll, amelyek hozzá vannak rendelve az óvodai, elemi és általános iskolai oktatásba fogalt óvodások/tanulók iskoláztatása érdekében.

(3) Azok az oktatási egységek, ahol a kötelező oktatás keretében működnek osztályok, az elemi és általános iskolai oktatásba - a jóváhagyott beiskolázási terv határain belül - elsősorban azokat a tanulókat vonják be, akiknek a lakhelye az illető oktatási egység körzetében található. A beiratkozás a szülő, a gyám vagy a hivatalos fenntartó írásos kérése nyomán történik.

(4) A szülő, a gyám vagy a hivatalos fenntartó joga kérni, hogy a gyerek iskolázása a lakhelyéhez tartozó elemi vagy általános iskolai oktatási egységnél történjen. A beiratkozás a szülő, a gyám vagy a hivatalos fenntartó írásos kérése  nyomán történik és az illető oktatási egység vezető tanácsa hagyja jóvá, az elfogadott beiskolázási terv keretein belül, miután az oktatási egységhez tartozó tanulóinak biztosították a helyet. Kivételesen, az előkészítő osztályba a minisztérium által kidolgozott sajátos módszertan szerint lehet beiratkozni.

(5) Az oktatási egységek, a helyi hatóságok és a személy nyilvántartó szolgálatok által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján kötelesek évente elvégezni az iskolai körzet azon gyermekeinek összeszámolását, akiknek az életkora alkalmas az óvodai és elemi oktatásba való beiratkozáshoz.

II. FEJEZET: Az iskolai program szervezése

9. cikk

(1) A tanév szeptember 1-jén kezdődik és a következő naptári év augusztus 31-én ér véget.

(2) A tanév szerkezete, illetve a tanítás, a vakációk és az országos vizsgaszessziók időszakai az oktatási és kutatási miniszter rendeletével kerülnek megállapításra.

(3) Objektív helyzetekben, mint amilyenek a járványok, szélsőséges időjárás, természeti csapások, egyéb rendkívüli helyzetek, a tanítás meghatározott időre felfüggeszthető.

(2018. január 22-én a II. cím II. fejezet 9. cikk 3. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 4. pontjával)

(4) A tanítás felfüggesztésének esetei:

a) az oktatási egység szintjén - az igazgató kérésére, vezető tanácsi határozat alapján, a főtanfelügyelő jóváhagyásával;

b) az ugyanahhoz a megyéhez/ Bukarest megyei jogú városhoz tartozó oktatási egység-csoportok szintjén, a főtanfelügyelő kérésére, a minisztérium jóváhagyásával;

c) regionális vagy országos szinten, a közoktatási szakszervezeti föderációk képviselőinek véleményezése, az oktatási és kutatási miniszter rendeletével.

(5) A tanítás felfüggesztése után intézkedni kell a tananyag bepótolásáról a szemeszter vagy a tanév végéig, amelyről az oktatási egység vezető tanácsa intézkedik és közli a tanítás felfüggesztését jóváhagyó intézménnyel.

10. cikk

(1) A vakációk alatt az iskola előtti szintű (óvodai) szintű oktatási egységek külön vagy együttműködésben szervezhetnek nevelő jellegű tevékenységeket a gyerekek részére, az egyes vezető tanácsok határozatai alapján, amelyek jóváhagyják az étkezési költségeket is, betartva a hatályos törvényekben és az egység teljes személyzetére alkalmazandó kollektív munkaszerződésekben előírt jogokat.

(2) Az (1)-es bekezdésben említett nevelő jellegű tevékenységekben való részvétel érdekében a szülők és az oktatási egység kiegészítő okiratot csatolnak a jelen szabályzat mellékletében szereplő oktatási szerződéshez.

11. cikk

(1) Az oktatási egységekben a tanítás rendszeres látogatásos vagy részidős oktatásban szervezhető; a szakiskolákban és technikumokban a tanítás duális oktatásban is szervezhető.

(2018. január 22-én a II. cím II. fejezet 11. cikk 1. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 5. pontjával)

(2) A rendszeres látogatású oktatás lehet nappali vagy esti formájú.

(3) Az elemi oktatás rendszerint délelőtt folyik. A legalább két váltásban működő oktatási egységek esetében a programot az oktatási egység vezető tanácsa állapítja meg.

(4) Az előkészítő, I. és II. osztályos tanulók órái nem kezdődhetnek 8:00 óra előtt és nem fejeződhetnek be 14:00 óra után.

(5) Az elemi oktatásban a tanóra hossza 45 perc, a szüneteké pedig 15 perc, a második tanóra után pedig 20 perces a szünet. Az előkészítő és az I. osztályban az oktatás-tanulás-értékelés 30-35 percet tart, a fennmaradó idő a szabadon választható, felfrissítő tevékenységeké.

(6) Abban az esetben, ha az elemi osztályok a felsőbb tagozatokkal együtt működnek, a tanórák hossza 50 perc, az utolsó öt percben pedig felfrissítő tevékenységeket kell szervezni.

(7) A gimnáziumi, líceumi, szakiskolai és posztliceális osztályoknál a tanórák hossza 50 perc, majd 10 perc szünet, a harmadik tanóra után pedig 15-20 perces a szünetet lehet beiktatni.

(8) Különleges helyzetekben, meghatározott időtartamra, a tanórák és szünetek hosszát módosítani lehet, az igazgató indokolt javaslatára, az oktatási egység vezető tanácsi határozata alapján, a tanfelügyelőség tájékoztatásával.

12. cikk

(1) A tanév időtartamát és szerkezetét, az órarend összeállítását, valamint a Második esély („A doua şansă”) megnevezésű program keretében a tanítási folyamat szervezését az oktatási és kutatási miniszter rendeletével elfogadott sajátos módszertan szabályozza.

(2) Miután a vezető tanács kielemzi az oktatási egység szükségleteit (humán-, pénzügyi- és anyagi erőforrások), egy bizottság ajánlatot tesz az Iskola utáni iskola („Şcoala după şcoală”) megnevezésű programhoz, oktatási csomagok formájában, az oktatási és kutatási miniszter rendeletével elfogadott módszertan szerint. Az Iskola utáni iskola program az oktatási egység vezető tanácsának döntésével szerveződik, a tanfelügyelőség véleményezésével.

III. FEJEZET: Tanulmányi alakzatok

13. cikk

(1) Az oktatási egységekben a tanulmányi alakzatok a csoportok, osztályok és évfolyamok, és az igazgató javaslatára létesülnek, vezető tanácsi határozattal, a hatályos jogszabályok szerint.

(2) Rendkívüli helyzetekben, az oktatási egység vezető tanácsának megfelelő indokolása alapján, az oktatási egységek szervezhetnek a minimális létszám alatti vagy a maximális létszám fölötti tanulmányi alakzatokat, a tanfelügyelőség vezető tanácsának jóváhagyásával. Ilyen esetben az oktatási egység vezető tanácsa konzultálhat az osztály tanácsával is, a döntéshozatal érdekében.

(3) Azokban a helységekben, ahol igény van valamely nemzeti kisebbség anyanyelvi oktatási formájára, a tanulmányi alakzatok létszáma lehet kisebb is a törvényben előírt minimálisnál, az oktatási egység igazgatóságának kérésére. Ezen tanulmányi alakzatok létesítését a minisztérium határozza el, a szóban forgó oktatási egység vezető tanácsának megkérdezése után.

(4) Az osztatlan oktatási rendszer tevékenységeit az oktatási és kutatási miniszter rendelete szabályozza.

(5) A minisztérium sajátos szabályozásokkal jelöli ki azokat a tantárgyakat/ modulokat, ahol a tanítás egyénileg vagy diákcsoportonként történik.

(6) Alaposan indokolt helyzetekben, azokban a líceumi és szakképző oktatási egységekben, ahol egy bizonyos szakon/szakmai területen a diákok létszáma nem  elég egy osztály létrehozására, dupla tanszakú vagy dupla szakosítású/ szakképzésű osztályokat lehet szervezni. A duális szakmai és technikai oktatási egységekben, ahol egy bizonyos szakon/szakmai területen a diákok létszáma  nem éri el a 2011. évi 1. sz. utólag módosított és kiegészített oktatási törvényben előírt létszámot, olyan osztályokat lehet szervezni, amelyekben legtöbb három különféle szakosítású csoport van.

(2018. január 22-én a II. cím III. fejezet 13. cikk 6. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 6. pontjával)

(7) A (6)-ik bekezdésben említett osztályok olyan tanszakok/szakterületek/ szakosítások/szakképzések esetén szerveződnek, ahol az általános tantárgyak közösek, az oktatási egység vezető tanácsának kérésére, a tanfelügyelőség véleményezésével és a minisztérium jóváhagyásával.

(8) A (6)-ik bekezdésben említett osztályok összes tanulója számára közös tantárgyak esetén a tevékenység a teljes osztállyal, a szaktantárgyak/modulok pedig csoportokra osztva folyik.

(9) A vezetőtanács dönthet diákcsoportok létrehozásáról az ugyanazt a választható tantárgyat igénylő tanulók részére, a Tanulók Statutumának, előírásai, illetve  a jóváhagyott normák száma szerint.

14. cikk

(1) Az enyhe és közepes vagy nehéz/mély/súlyos/kapcsolt fogyatékossággal rendelkező óvodások/iskolások speciális oktatását és speciális integrált oktatását egyénileg, csoportonként vagy a törvényben megszabott létszámú osztályonként kell szervezni, a fogyaték típusától és fokától függően.

(2) A Megyei/ Bukarest megyei jogú város Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont (CJRAE) által az  általános oktatásba irányított minden egyes enyhe és közepes vagy nehéz/mély/súlyos/kapcsolt fogyatékossággal rendelkező óvodás/iskolás esetén az illető osztály létszámát 3 óvodással/diákkal csökkenteni kell.

15. cikk

(1) A gimnáziumi, líceumi, szakiskolai – ideértve a duális szakmai és technikai oktatást is – oktatásba való beiratkozáskor rendszerint biztosítják a modern nyelvek tanulásának folytonosságát, az oktatási egységek kínálatának szerint.

 

(2018. január 22-én a II. cím III. fejezet 15. cikk 1. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 7. pontjával)

(2) Az oktatási egységek vezetősége rendszerint oly módon hozza létre a tanulmányi alakzatokat, hogy az ugyanabba a tanulmányi alakzatba tartozó diákok ugyanazokat az idegen nyelveket tanulják.

(3) Azokban az oktatási egységekben, ahol a tanulmányi alakzatokat nem lehetséges a (2)-es bekezdés szerint létrehozni, az oktatási egységek vezetősége gondoskodik olyan időszak beiktatásáról az órarendbe, amikor több osztályt össze lehet vonni a modern nyelvek tanítására.

(4) Alaposan indokolt esetekben, a szülők vagy a nagykorú diákok írásos kérésére, az vezetőtanács határozhat a modern nyelvek tanítási sorrendjének felcseréléséről vagy cseréjéről.

(5) A (4)-es bekezdésben említett esetekben, az oktatási egység vezetősége, a tanulók érdekében, támogató programról gondoskodhat az olyan tanulók számára, akik nem tanulták az illető modern nyelvet vagy nincsenek azonos szinten az osztály/csoport többi tagjával, az oktatási egység költségvetése szerint.

III. CÍM: Az oktatási egységek menedzsmentje

I. FEJEZET: Általános rendelkezések

16. cikk

(1) A jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységek menedzsmentjét a törvényi előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységet a vezetőtanács, az igazgató és esetenként az aligazgatók vezetik.

(3) Feladatkörének ellátása érdekében az oktatási egység vezetősége, esetek szerint, kikéri az érdekelt valamennyi szerv véleményét: a tanári tanács, az oktatási egységben tagokkal rendelkező tanügyi szakszervezetek képviselői, a szülőbizottság és a szülőegyesület, ahol létezik ilyen, az iskolai diáktanács, a tanulók egyesületeinek kirendeltségei, a helyi közigazgatási hatóságok, valamint azon gazdasági szervezetek képviselői, amelyek támogatják és/vagy a szakiskolákban és technikumokban a tanulók gyakorlati képzését biztosítják.

(2018. január 22-én a III. cím I. fejezet 16. cikk 3. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 8. pontjával)

17. cikk

Az oktatási egység jogi tanácsadását  és segédletét, az igazgató kérésére, a tanfelügyelőségek részéről, a jogtanácsos látja el.

II. FEJEZET: A vezetőtanács

18. cikk

(1) A vezetőtanács az oktatási egység vezető szerve.

(2) A vezetőtanács szervezése és működése az oktatási és kutatási miniszter rendeletével jóváhagyott, Az oktatási egységek szervezeti és működési keret-módszertana szerint történik.

(3) Az állami oktatási egység igazgatója a vezetőtanács elnöke, kivéve azokat a jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységeket, amelyekben kizárólag duális többségű szakmai és technikai oktatás folyik, ahol a vezetőtanács elnökét, egyszerű szavazattöbbséggel, ennek tagjai közül választják meg.

(2018. január 22-én a III. cím II. fejezet 18. cikk 3. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 9. pontjával)

(4) A magán és felekezeti oktatási egységek részére a vezetőtanács vezetését az alapítók által kinevezett személy biztosítja.

(5) Azokat a tanügyi kádereket, akik gyermekei az oktatási egységben tanulnak, nem lehet kinevezni a szülők képviselőjeként az oktatási egység vezető tanácsába, kivéve ha a szülőbizottság és -egyesület, ha van ilyen, nem tud kinevezni más képviselőket.

(2018. január 22-én a III. cím II. fejezet 18. cikk 4. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 10. pontjával)

19. cikk

(1) A vezetőtanács ülésein jog szerint részt vesznek, megfigyelői státusszal, tanügyi szakszervezeteknek az oktatási egységben tevékenykedő képviselői.

(2) A vezetőtanács azon üléseire, ahol a tanulókat érintő kérdéseket vitatnak meg, a vezetőtanács elnöke köteles meghívni a diáktanács képviselőjét, megfigyelői státusszal.

(3) A líceumi és posztliceumi oktatásban részt vevő diákok képviselője állandó státusszal, szavazati joggal vesz részt a vezetőtanács valamennyi ülésén, az oktatási és kutatási miniszter rendeletével jóváhagyott, a diákok képviselőjének az oktatási egységek vezető tanácsába való megválasztási eljárása szerint.

III. FEJEZET: Az igazgató

20. cikk

(1) Az igazgató gyakorolja az oktatási egység ügyvezetését, a hatályos tanügyi jogszabályok, az oktatási egység vezető tanácsi határozatainak és a jelen szabályzat előírásainak értelmében.

(2) Az állami oktatási egységek igazgatói tisztségét a törvény szerint nyílt versenyvizsgával lehet betölteni, amelyre az oktatási menedzsment-szakértők országos testületének tagjai, címzetes tanügyi káderek jelentkezhetnek. Az igazgatói tisztség betöltését célzó versenyvizsgát az oktatási és kutatási miniszter rendeletével elfogadott módszertan szerint kell megszervezni.

(3) Az alapfinanszírozás, a kiegészítő finanszírozás és a pótlólagos finanszírozás biztosítása érdekében, a sikeres versenyvizsga után, az igazgató adminisztratív-pénzügyi menedzsmentre vonatkozó szerződést köt annak a területi-közigazgatási egységnek a polgármesterével, amelynek a körzetébe az oktatási egység tartozik, illetve a megyei tanács elnökével, a speciális oktatási egységek esetében. Az adminisztratív-pénzügyi menedzsment-szerződés keretmintája a (2)-es bekezdésben említett módszertan mellékletét képezi.

(4) Az igazgató oktatási menedzsment-szerződést köt a főtanfelügyelővel. A menedzsment-szerződés keretmintája a (2)-es bekezdésben említett módszertan mellékletét képezi.

(5) Mandátuma ideje alatt az igazgató nem töltheti be egyik politikai párt elnöki vagy alelnöki tisztségét sem, helyi, megyei vagy országos szinten sem.

(6) Azokban az oktatási egységekben, ahol nemzeti kisebbségek nyelvén is folyik az oktatás, az egyik igazgató az illető kisebbség tanügyi káderei közül kerül ki. A szakmai alkalmasság kritériumainak betartása kötelező.

(7) Azokban az oktatási egységekben, ahol nemzeti kisebbségek nyelvén is folyik az oktatás és léteznek román nyelvű osztályok is, az egyik igazgató nem a kisebbségek tanügyi káderei közül kerül ki, hanem azok közül, akik román nyelven tanítanak.

(8) Az állami oktatási egység igazgatójának menesztése a tanfelügyelőség vezető tanácsának indokolt javaslatára, az oktatási egység vezető tanács- tagjainak 2/3-os javaslatára vagy a tanári tanács tagjainak 2/3-os javaslatára történhet.

Utóbbi esetben a tanfelügyelőség kötelező módon auditot fog végezni, amelynek eredményeit a tanfelügyelőség vezető tanácsa fogja kielemezni. A tanfelügyelőség vezető tanácsa döntésének függvényében a főtanfelügyelő kiállítja az oktatási egység igazgatójának tisztségből való felmentéséről szóló határozatot. A jogi személyiséggel rendelkező oktatási egység, amelyben kizárólag duális többségű szakmai és technikai oktatás folyik, igazgatójának elmozdítására vonatkozó határozat a vezető tanácsi tagok titkos szavazatának 2/3-os többségével kell meghozni.

(2018. január 22-én a III. cím III. fejezet 20. cikk 8. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 11. pontjával)

(9) A magán vagy felekezeti oktatási egység igazgatója a vezető tanácsi tagok szavazatának 2/3-os többségével hozott javaslat alapján, az alapító jogi személy határozatával menthető fel tisztségéből.

(10) Abban az esetben, ha az oktatási egységek igazgatói és aligazgatói állásai megüresednek, az ideiglenes vezetést a versenyvizsga megszervezéséig, de legfeljebb a tanév végéig, egy címzetes tanügyi káder tölti be, akit az oktatás érdekében történő áthelyezéssel neveznek ki, főtanfelügyelői döntéssel, a tanfelügyelőség vezető tanácsának véleményezése alapján, amely  a tanári tanáccsal is konzultálhat, a felkért személy pedig írásos beleegyezését kell, hogy adja.

21. cikk

(1) Ügyvezető tisztségének gyakorlásában az igazgató feladatkörei a következők:

a) ő az oktatási egység törvényes képviselője és ő valósítja meg ennek ügyvezetését;

b) megszervezi a teljes oktatási tevékenységet;

c) felel az oktatási egységben a hatályos törvények alkalmazásáról;

d) az oktatási egység sajátos célkitűzéseit az országos és helyi célkitűzésekkel összehangolja;

e) az oktatási egység működéséhez szükséges törvényes engedélyek és véleményezések megszerzési folyamatát irányítja;

f) gondoskodik a  munkahelyi biztonság és egészségvédelem normáinak alkalmazásáról és betartásáról;

g) partnerségi megállapodásokat köt a gazdasági szereplőkkel, a tanulók gyakorlati képzése érdekében;

h) évente jelentést készít a megvalósított oktatás minőségéről; a jelentést ismerteti a vezetőtanács, a tanári tanács, a szülőbizottság és ahol létezik, a szülőegyesület vezetősége számára; a jelentést közölni kell a helyi közigazgatási hatóságokkal és a megye/ Bukarest megyei jogú város tanfelügyelőségével és, a tanév kezdetétől számított legtöbb 30 napon belül, ha van ilyen, fel kell tenni az oktatási egység honlapjára.

(2018. január 22-én a III. cím III. fejezet 21. cikk 1. bekezdés h) pontja módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 12. pontjával)

(2) Hitelutalványozói tisztségének gyakorlásában az igazgató a következő feladatkörökkel rendelkezik:

a) a vezetőtanács jóváhagyására javasolja a költségvetés-tervezetet és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;

b) felel az oktatási egység jóváhagyott költségvetésébe való beilleszkedésről;

c), a törvényi előírások betartásával eljár a költségvetésen kívüli erőforrások megszerzése érdekében;

d) felel az oktatási egység létesítményeinek gondozásáért.

(3) Munkáltatói tisztségének gyakorlásában az igazgató a következő feladatkörökkel rendelkezik:

a) egyéni munkaszerződéssel alkalmazza az intézmény személyzetét;

b) összeállítja a beosztott  személyzet munkaköri leírásait, a törvény szerint;

c) felel az intézmény személyzetének rendszeres kiértékeléséért, képzéséért, motiválásáért;

d) előterjeszti a vezető tanácsnak a megüresedett állásokat, a versenyvizsgák szervezését és a személyzet felvételét;

e) ellátja a közoktatási személyzet mobilitására vonatkozó keret-módszertanban, valamint a minisztérium által kidolgozott egyéb jogszabályokban előírt feladatköröket.

(4) Az igazgató további feladatkörei:

a) a tanfelügyelőségnek jóváhagyásra javasolja a vezetőtanács által véleményezett beiskolázási tervet;

b) irányítja az oktatási egység oktatási kínálatát kidolgozó tevékenységet és a vezetőtanács elé terjeszti jóváhagyásra; kivételesen, azokban az oktatási egységekben, ahol kizárólag duális többségű szakmai és technikai oktatás folyik, az igazgató hagyja jóvá a helyi fejlesztésű tananyagot;

(2018. január 22-én a III. cím III. fejezet 21. cikk 4. bekezdés 2. pontja módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 13. pontjával)

c) irányítja a statisztikai adatok gyűjtését az országos oktatási mutatók rendszere részére, továbbítja azokat a tanfelügyelőséghez és felel az adatok bevezetéséért a Romániai oktatás integrált informatikai rendszerébe (SIIIR);

d) jóváhagyásra a vezetőtanács elé terjeszti az oktatási egység belső rendszabályzatát, valamint szervezési és működési szabályzatát;

e) az óvodai, elemi és gimnáziumi oktatási egységek esetében irányítja az iskolai körzetben élő gyerekek/tanulók összeírási tevékenységét;

f) kijelöli a tanulmányi alakzatok név szerinti összetételét, a vezetőtanács határozata alapján;

g) kidolgozza és a vezetőtanács elé terjeszti jóváhagyásra az oktató tanügyi személyzet alkalmazási tervét, valamint a kisegítő tanügyi és a nem didaktikai személyzet jegyzékét;

h) a tanári tanács megkérdezése után, a vezetőtanács határozata alapján, kinevezi az osztályfőnök tanárokat, valamint az iskolai és iskolán kívüli projektek és nevelőprogramok irányítóját;

i) a vezetőtanács határozata alapján kibocsátja annak a tanügyi kádernek a kinevezését, aki az osztálytanács tagja és aki átveszi az osztályfőnök feladatköreit abban az esetben, ha az illető objektív okokból egy bizonyos ideig nem állhat rendelkezésre;

j) a vezetőtanács határozata alapján kinevezi a hozzárendelt struktúrák irányítóit, a rendszerint címzetes tanügyi káderek soraiból, akik az illető struktúrákban tevékenykednek;

k) a vezetőtanács határozata alapján kibocsátja az oktatási egység tanszékeinek és bizottságainak létrehozására vonatkozó döntést;

l) irányítja az oktatási egység órarendjét készítő bizottságot és az órarendet a  vezetőtanács elé terjeszti jóváhagyásra;

m) jóváhagyja a didaktikai személyzet iskolai szolgálat-teljesítési beosztását; ezen szolgálat feladatköreit az oktatási egység szervezeti és működési szabályzata tartalmazza;

n) a vezetőtanács elé terjeszti jóváhagyásra az oktatási egység nevelő jellegű tevékenységeinek időpontjait;

o) jóváhagyja a félévi dolgozatok megírásának ütemtervét;

p) a vezetőtanács határozata alapján kibocsátja az oktatási egység tanulói részére szervezett tudományos, műszaki, sport és kulturális-művészeti   körök, egyesületek működési szabályzatát jóváhagyó határozatot;

q) kidolgozza és a vezetőtanács elé terjeszti jóváhagyásra az oktatási egységben folyó valamennyi tevékenység eligazítására, felügyeletére és kiértékelésére használt belső munkaeszközöket;

r) a katedra vezetők és a módszertani bizottságok felelősei révén biztosítja az oktatási terv, a tantervek és az iskolai eredmények kiértékelési módszertanának alkalmazását;

s) a katedra vezetők és a módszertani bizottságok felelőseinek a támogatásával felügyeli a képzési-nevelési folyamat minőségét, a dokumentumok ellenőrzésével, az órákon való jelenléttel és a tananyagon és iskolán kívüli nevelő jellegű különféle tevékenységeken való részvétellel;

t) nyomon követi az oktatási egység személyzetének folyamatos képzési tevékenységét;

u) nyomon követi a kezdő tanügyi káderek tevékenységét és támogatja beilleszkedésüket az oktatási egység közösségébe;

v) jóváhagyja a katedra-felelősök és a módszertani bizottságok felelőseinek jelenlétét az órákon vagy az iskolai és iskolán kívüli nevelő jellegű tevékenységeken való jelenlétét, a hatályos törvényi előírások betartásával;

w) naponta feljegyzi a jelenléti naplóba a didaktikai személyzet és az alkalmazottak hiányzásait és késéseit;

x) a vezető tanáccsal együtt vállalja a nyilvános felelősséget az oktatási egység teljesítményeiért;

y) kinevezi és felügyeli az oktatási egység pecsétjéért felelős személyzetet;

z) felel a hivatalos és iskolai dokumentumok levéltározásáért;

aa) felel a tanulmányi okiratok elkészítése, kibocsátása, helyreállítása, semmissé nyilvánítása, kiegészítése és kezelése tekintetében, valamint az iskolai nyilvántartási dokumentumok elkészítése, kibocsátása, helyreállítása, semmissé nyilvánítása, kiegészítése, módosítása és kezelése tekintetében;

bb) jóváhagyja az oktatási egységen kívülálló személyek beléptetési eljárását, ideértve a média képviselőit is, az oktatási egység szervezési és működési szabályzatában lefektetett feltételek szerint. Az oktatási egységek fölött eligazítási és ellenőrzési joggal rendelkező intézmények képviselői, valamint a tanügyi rendszer minőségének monitorozásában és kiértékelésében részt vevő személyek akadálytalan belépési joggal rendelkeznek az oktatási egységbe.

cc) biztosítja a vezető tanácsi határozatok valóra váltását. Javasolja a vezetőtanács azon határozatainak érvénytelenítését, amelyek nyilvánvalóan sértik a hatályos törvényi rendelkezéseket és tájékoztatja erről a tanfelügyelőséget.

(2018. január 22-én a III. cím III. fejezet 21. cikk 4. bekezdés 28. pontja módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 14. pontjával)

(5) Az igazgató ellátja a vezetőtanács által a törvényi feltételek között kijelölt egyéb feladatköröket is, valamint a hatályos törvényi rendelkezésekből és a vonatkozó kollektív munkaszerződésekből származó bármely más feladatkört.

(6) Feladatköreinek ellátása érdekében az igazgató tanácskozik az oktatási egységben tagokkal rendelkező tanügyi szakszervezetek képviselőivel és/vagy esettől függően az oktatási egység alkalmazottjainak képviselőivel, a törvényi feltételek között.

(7) Az igazgató köteles átruházni feladatköreit az aligazgatóra vagy a vezető tanácsba tartozó egyik tanügyi káderre, abban az esetben, ha számára lehetetlenné válik ezek gyakorlása. Ezen kötelezettség nem teljesítése fegyelmi kihágásnak minősül és a törvény szerint büntetendő. Rendkívüli helyzetekben (betegség, baleset és ehhez hasonlóak), amikor az igazgató nem képes átruházni, az aligazgató vagy a vezető tanácsba tartozó egyik tanügyi káder, akit a vezetőtanács előzőleg kijelölt az ilyen esetekre, átveszi az igazgató feladatköreit.

(2018. január 22-én a III. cím III. fejezet 21. cikk 7. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 15. pontjával)

22. cikk

A 21. cikk szerint meghatározott feladatköreinek és felelősségeinek gyakorlásában az igazgató döntéseket és szolgálati közleményeket bocsát ki.

23. cikk

(1) Az oktatási egység igazgatójának jogairól és kötelességeiről a hatályos törvények, a jelen szabályzat, az oktatási egység szervezési és működési szabályzata, a belső rendszabályzat és a vonatkozó kollektív munkaszerződések rendelkeznek.

(2) Az igazgató éves pihenőszabadságának időszakát a főtanfelügyelő hagyja jóvá.

IV. FEJEZET: Az aligazgató

24. cikk

(1) Az igazgatót tevékenységében egy, két vagy három, közvetlenül neki alárendelt  aligazgató segíti.

(2) Az aligazgatók számát a minisztérium által kidolgozott részletes végrehajtási szabályok és a jelen cikk (1)-es bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) Egy aligazgatót lehet kinevezni az alábbi esetekben:

a) azokban az elemi és/vagy gimnáziumi szintű oktatási egységekben, ahol 30-nál több tanulmányi alakzat létezik;

b) azokban az elemi és/vagy gimnáziumi szintű oktatási egységekben, ahol az osztályok száma 20 és 30 között van és teljesítik a következő feltételek egyikét: legalább 10 elemi szintű osztállyal és/vagy óvodai csoportokkal rendelkeznek vagy a román tannyelvű oktatási egységben léteznek a kisebbségek nyelvén tanító részlegek vagy a kisebbségek nyelvén tanító oktatási egységben léteznek román tannyelvű részlegek;

c) azokban az elemi és/vagy gimnáziumi szintű oktatási egységekben, ahol az osztályok száma 20 és 30 között van és rendelkeznek diákszállással és menzával;

d) azokban a líceumi és posztliceális oktatási egységekben, ahol 25-nél több osztály létezik;

e) azokban a líceumi/posztliceális oktatási egységekben, ahol az osztályok száma 20 és 25 között van és teljesítik a következő feltételek egyikét: legalább 10 elemi szintű osztállyal és/vagy óvodai csoportokkal rendelkeznek vagy a román tannyelvű oktatási egységben léteznek a kisebbségek nyelvén tanító részlegek vagy a kisebbségek nyelvén tanító oktatási egységben léteznek román tannyelvű részlegek;

f) azokban a líceumi/posztliceális oktatási egységekben, ahol az osztályok száma 20 és 25 között van és rendelkeznek diákszállással és menzával.

(4) Két aligazgatót lehet kinevezni azokban a gimnáziumi, líceumi vagy posztliceális oktatási egységekben, amelyek 50-nél több tanulmányi alakzattal működnek.

(5) Három aligazgatót lehet kinevezni azokban a gimnáziumi, líceumi vagy posztliceumi oktatási egységekben, amelyek 70-nél több tanulmányi alakzattal működnek vagy ahol 70-nél több óvodás kor előtti és óvodáskori szintű tanulmányi alakzat létezik.

25. cikk

(1) Az állami oktatási egységek aligazgatói tisztségét a törvény szerint nyílt versenyvizsgával lehet betölteni, amelyre az oktatási menedzsment-szakértők országos testületének tagjai, címzetes tanügyi káderek jelentkezhetnek. Az aligazgatói tisztség betöltését célzó versenyvizsgát az oktatási és kutatási miniszter rendeletével elfogadott módszertan szerint kell megszervezni.

(2) Az állami oktatási egység aligazgatójának menesztése a tanfelügyelőség vezető tanácsának indokolt javaslatára, az oktatási egység vezető tanács- tagjainak 2/3-os javaslatára vagy a tanári tanács tagjainak 2/3-os többségű javaslatára történhet. Utóbbi esetben a tanfelügyelőség kötelező módon auditot fog végezni, amelynek eredményeit a tanfelügyelőség vezető tanácsa fogja kielemezni. A tanfelügyelőség vezető tanácsa döntésének függvényében a főtanfelügyelő kiállítja az oktatási egység aligazgatójának tisztségből való felmentéséről szóló határozatot.

(2018. január 22-én a III. cím IV. fejezet 25. cikk 2. bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 16. pontjával)

(2018. január 22-én a III. cím IV. fejezet 25. cikk 3. bekezdése hatályon kívül lett helyezve a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 17. pontjával)

(4) A magán oktatási egység aligazgatója az alapító jogi személy határozatával menthető fel tisztségéből.

(5) A katonai oktatási egység aligazgatója a hatályos törvényi feltételek között és a Honvédelmi Minisztérium véleményezésével menthető fel tisztségéből.

26. cikk

(1) Az aligazgató oktatási menedzsment szerződés alapján tevékenykedik, amely a 20. cikk (4)-es bekezdésében meghatározott módszertan melléklete, és a menedzsmentszerződés mellékletét képező munkaköri leírásban kijelölt feladatköröket látja el, valamint az igazgató által meghatározott időre átruházott feladatköröket.

(2) az igazgató távollétében az aligazgató, átruházás alapján, gyakorolja annak valamennyi feladatkörét.

27. cikk

(1) Az aligazgató éves pihenőszabadságának időszakát az oktatási egység igazgatója hagyja jóvá.

(2) Mandátuma ideje alatt az aligazgató nem töltheti be - a törvény szerint - egyik politikai párt elnöki vagy alelnöki tisztségét sem, legyen az helyi, megyei vagy országos szintű.

 

V. FEJEZET: A menedzseri dokumentumok fajtája és tartalma

28. cikk

Az oktatási egység menedzsmentjének optimalizálása érdekében, ennek vezetősége menedzseri dokumentumokat dolgoz ki, a következőképpen:

a) diagnózis-dokumentumokat;

b) prognózis-dokumentumokat;

c) nyilvántartási dokumentumokat.

29. cikk

(1) Az oktatási egység diagnózis-dokumentumai a következők:

a) a megvalósított tevékenységről szóló félévi tevékenységi beszámolók;

b) az oktatási egység bizottságainak és részlegeinek beszámolói;

c) a minőség belső kiértékelésének éves beszámolója.

(2) Az oktatási egység vezetősége kidolgozhat egyéb diagnózis-dokumentumokat  is a sajátos érdeklődési területeken, amelyek hozzájárulnak az intézmény fejlődéséhez és az oktatási célkitűzések eléréséhez.

30. cikk

(1) A félévi és éves tevékenységi beszámolókat az igazgató és az aligazgató(k) állítják össze, esettől függően.

(2) A félévi és éves tevékenységi beszámolókat a vezetőtanács kell, hogy érvényesnek nyilvánítsa, az igazgató előterjesztésére, a második szemeszter elején, illetve a következő tanév elején.

(3) Az érvényesnek nyilvánított félévi és éves tevékenységi beszámolókat az igazgató ismerteti a tanári tanács ülésén.

31. cikk

A félévi és éves tevékenységi beszámolókat közzé kell tenni az oktatási egység honlapján vagy ha nincs ilyen, akkor bármely más formában, egy példányt pedig el kell juttatni a szülőbizottsághoz és a szülőegyesülethez, mivel közérdekű információkat tartalmazó dokumentumok.

(2018. január 22-én a III. cím V. fejezet 31. cikke módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 18. pontjával)

32. cikk

Az éves belső kiértékelési beszámolót (RAEI) a minőség kiértékeléséért és biztosításáért felelős bizottság dolgozza ki, a vezetőtanács nyilvánítja érvényesnek a bizottság irányítójának előterjesztésére és a tanári tanács elé kell terjeszteni kielemzés céljából.

33. cikk

(1) Az oktatási egység prognózis-dokumentumai, amelyek az előző időszak diagnózis-dokumentumai alapján készülnek, a következők:

a) az intézményfejlesztési terv, illetve a szakiskolák és technikumok akcióterve (PAS);

b) az intézmény működési terve;

c) a menedzseri terv (menedzsment-terv, tanévenként);

d) a menedzseri ellenőrző rendszer fejlesztési terve.

(2) Az igazgató kidolgozhat egyéb prognózis-dokumentumokat is, az oktatási egység menedzsmentjének optimalizálása érdekében.

(3) A prognózis-dokumentumokat elektronikus formátumban el kell juttatni a szülőbizottsághoz és a szülőegyesülethez, ahol létezik ilyen, mivel közérdekű információkat tartalmazó dokumentumok.

(2018. január 22-én a III. cím V. fejezet 33. cikk (2)-es bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 19. pontjával)

34. cikk

(1) Az intézményfejlesztési terv képezi a hosszú távú prognózis-dokumentumot és az igazgató által irányított csapat dolgozza ki három-öt évre. A következőket tartalmazza:

a) az oktatási egység ismertetése: történeti áttekintés, az emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások jelenlegi helyzete, kapcsolatai a helyi közösséggel és a szervezeti ábra;

b) a szükségletek kielemzése, összetevői: a belső környezet elemzése (SWOT típusú) és a külső környezet elemzése (PESTE típusú);

c) az oktatási egység jövőképe, küldetése és stratégiai célkitűzései;

d) az oktatási egység összes tevékenységének beütemezése, éspedig a menedzseri tevékenységek, célkitűzések, határidők, megvalósítási stádiumok, szükséges erőforrások, felelősségek, teljesítménymutatók és kiértékelés.

(2) A szakiskolák és technikumok akcióterve (PAS) összehangolja az oktatási és szakmai képzési kínálatot a helyi, megyei és regionális társadalmi-gazdasági fejlődés szükségleteivel.

(3) Az iskola akcióterve (PAS) a Szakiskolák és Technikumok Országos Fejlesztési Központja által kibocsátott kidolgozási útmutató alapján készül.

(4) Az intézményfejlesztési tervet, illetve az iskola akciótervét (PAS) a tanári tanács vitatja meg és véleményezi, a vezetőtanács pedig jóváhagyja. A jogi személyiséggel rendelkező közoktatási egységekben, ahol kizárólag duális többségű szakmai és technikai oktatás folyik, a stratégiai tervezést, illetve az iskola akciótervét (PAS), az igazgató dolgozza ki és a vezetőtanács hagyja jóvá.

(2018. január 22-én a III. cím V. fejezet 34. cikk (4)-es bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 20. pontjával)

35. cikk

(1) A menedzseri terv képezi a rövid távú akciók dokumentumát és az igazgató dolgozza ki egy tanév idejére.

(2) A menedzsment-terv tartalmazza a minisztérium és a tanfelügyelőség irányvonalainak hozzáillesztését az oktatási egység sajátosságaihoz, valamint az intézményfejlesztési terv stratégiai célkitűzéseinek hozzáillesztését a tanévhez.

(3) A menedzsment-tervet a tanári tanács vitatja meg és véleményezi, a vezetőtanács pedig jóváhagyja.

(4) Az aligazgató saját menedzsment-tervet készít munkaköri leírása alapján, az igazgató menedzsment-tervével és az intézményfejlesztési tervvel összhangban.

36. cikk

A működési terv a rövid távú akciók dokumentumát képezi, egy tanév időtartamára kell kidolgozni és az intézmény fejlesztési terv gyakorlatba ültetési tervét jelenti. A működési tervet a tanári tanács vitatja meg és véleményezi, a vezetőtanács pedig jóváhagyja.

37. cikk

Az igazgató a hatályos törvényi feltételek között meghozza a szükséges intézkedéseket a belső menedzseri ellenőrző rendszer kidolgozása és/ vagy fejlesztése érdekében, ideértve a tevékenységekre formalizált eljárásokat. A belső menedzseri ellenőrző rendszer fejlesztési tervének tartalmaznia kell a célkitűzéseket, akciókat, felelősségeket, határidőket, valamint egyéb összetevőket is.

38. cikk

A menedzsment nyilvántartási dokumentumai a következők:

a) a tisztségjegyzék (álláskeret);

b) az oktatási egység szervezeti ábrája;

c) az oktatási egység órarendje;

d) a beiskolázási terv;

e) az igazgató belső munkaeszközeit tartalmazó iratcsomó.

 

IV. CÍM: Az oktatási egységek személyzete

I. FEJEZET: Általános rendelkezések

39. cikk

(1) Az oktatási egységekben a személyzet összetétele a következő: vezetői tanszemélyzet, oktató és gyakorlati képző személyzet, kisegítő tanszemélyzet és nem oktató személyzet.

(2) Az oktatási egységekben az oktató személyzet, a kisegítő tanszemélyzet és nem oktató személyzet toborzása az egyes személyzeti kategóriák sajátos normái szerint történik.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységekben az oktató személyzet, a kisegítő tanszemélyzet és nem oktató személyzet alkalmazása egyéni munkaszerződés kötésével történik, az oktatási intézménnyel, törvényes képviselője révén.

40. cikk

(1) A tanügyi személyzet jogait és kötelezettségeit a hatályos törvények szabályozzák.

(2) A közoktatás személyzenek teljesítenie kell a betöltött álláshoz megkövetelt tanulmányi feltételeket és orvosi szempontból alkalmasnak kell lennie.

(3) A közoktatási személyzet magatartása sugározzon a gyerekeknek/tanulóknak átadandó értékekkel összhangban levő erkölcsi méltóságot, öltözete legyen illendő, viselkedése pedig felelősségteljes.

(4) A közoktatási személyzet részére tilos olyan tevékenységet folytatni és bátorítani, amelyek hatással lehetnek a gyerekek/tanulók vagy az oktatási egység alkalmazottjainak nyilvános arculatára és intim-, magán- vagy családi életére.

(2018. január 22-én a IV. cím I. fejezet 40. cikk (4)-es bekezdése módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 21. pontjával)

(5) A közoktatási személyzet részére tilos a testi fenyítés alkalmazása, valamint a gyermekek/tanulók és/vagy a kollégák szóbeli, fizikai vagy érzelmi bántalmazása.

(6) A közoktatási személyzet kötelessége, hogy őrködjön a gyerekek/tanulók biztonsága felett, az iskolai és a tananyagon/iskolán kívüli tevékenységek alatt.

(7) A közoktatási személyzet kötelessége, hogy esettől függően értesítse a szakosodott szociális/ nevelési közintézményeket, a szociális ellátási és gyermekvédelmi vezérigazgatóságot a gyerekek/ tanulók jogainak bármely megsértéséről, ideértve az olyan dolgokról is, amelyek a méltóságukat, testi és szellemi épségüket érintik.

41. cikk

(1) A személyzet felépítését és szervezését az egyes oktatási egységek szervezeti ábrája, tisztségjegyzéke és betöltési terve tartalmazza.

(2) Az oktatási egység szervezeti ábrája a következőket tartalmazza: a vezetőség felépítését és a belső hierarchiát, a tanácsadó szerveket, a katedrákat, bizottságokat és a többi munkaközösséget, a szakosztályokat vagy a hatályos jogszabályokban előírt egyéb funkcionális struktúrákat.

(3) A szervezeti ábrát az igazgató terjeszti elő minden egyes tanév kezdetén, a vezetőtanács hagyja jóvá és iktatni kell az oktatási egység titkárságán.

42. cikk

(1) Az oktatási egység struktúráinak összehangolását általában a címzetes tanügyi káderek közül az igazgató javaslatára a vezetőtanács által kinevezett személy végzi.

(2) Az oktatási egységekhez tartozó struktúrák szintjén saját albizottságokat és munkaközösségeket lehet létrehozni. Az oktatási egység szervezeti és működési szabályzata értelmében ezeket integrálni kell az oktatási egység megfelelő szervezeteibe.

43. cikk

Az oktató személyzet a különféle tevékenységi területeken katedrák/módszertani bizottságokba és munkaközösségekbe/ - bizottságokba szerveződik, a hatályos jogszabályok és a jelen szabályzat előírásainak megfelelően. Az oktatási egység szervezeti és működési szabályzata sajátos rendelkezéseket tartalmaz a katedrák, bizottságok és munkaközösségek szervezéséről és működéséről.

44. cikk

A kisegítő tanszemélyzet és nem oktató személyzet szakosztályokba szerveződik, amelyek az igazgatónak/aligazgatónak vannak alárendelve, az oktatási egység szervezeti ábrájának megfelelően.

45. cikk

Az egyes oktatási egységekben általában a következő szakosztályok/-szolgálatok működnek: titkárság, pénzügy, adminisztratív, valamint egyéb osztályok vagy szolgálatok, a hatályos törvények szerint.

II. FEJEZET: A tanszemélyzet

46. cikk

A tanszemélyzet jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok és kollektív munkaszerződések tartalmazzák.

47. cikk

A tisztség betöltése és fenntartása érdekében a tanszemélyzet köteles orvosi igazolványt benyújtani, amelynek sajátos nyomtatványát az oktatási és kutatási miniszter, valamint az egészségügyi miniszter közös rendelete hagyta jóvá.

48. cikk

A tanszemélyzetnek részt kell vennie a folyamatos szakmai továbbképzésben, a törvényi feltételek között.

49. cikk

Tilos az oktató tanszemélyzetnek a gyerekek/tanulók értékelését vagy a csoportban/osztályban megvalósuló oktatói tevékenység minőségét bármely fajta előny megszerzéséhez kötni, akár a gyerekek/tanulók részéről, akár ezek törvényes képviselőitől. Az illetékes szervek által bizonyított ilyen fajta gyakorlatokat a törvény bünteti.

50. cikk

Az oktatási egységekben a tanítás ideje alatt állandó jelleggel meg kell szervezni az oktató és gyakorlati képzést végző tanszemélyzet iskolai szolgálatát, ügyeletét, ki-ki azokon a napokon, amikor a legkevesebb tanórája van. Az ügyeletes személyzet feladatkörét az oktatási egység szervezeti és működési szabályzata állapítja meg, az iskolai körzet nagysága, a tanulók száma és az oktatási egység sajátos tevékenységeinek a függvényében.

III. FEJEZET: A nem oktatói személyzet

51. cikk

(1) A nem oktatói (nem didaktikai) személyzet jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok és kollektív munkaszerződések tartalmazzák.

(2) Az oktatási egység nem didaktikai állásainak betöltését célzó versenyvizsga szervezése és lebonyolítása az igazgató irányítása alatt történik. A vizsgáztató bizottságokat az oktatási egység vezetőtanácsa hagyja jóvá és érvényesíti a versenyvizsga eredményeit.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységek nem didaktikai személyzetének alkalmazását az igazgató végzi, jóváhagyásával, egyéni munkaszerződés megkötésével.

52. cikk

(1) A nem oktatói személyzet tevékenységét általában a gondnok irányítja.

(2) A nem oktatói személyzet munkaprogramját a gondnok állítja össze, az oktatási egység szükségleteinek megfelelően és az oktatási egység igazgatója/ aligazgatója hagyja jóvá.

(3) A gondnok jelöli ki a gondozó-karbantartó személyzet munkaterületeit. Az igazgató, az oktatási egység szükségleteinek függvényében, kérheti a gondnoktól ezeknek a munkaterületeknek a megváltoztatását.

(4) A gondnok nem használhatja a neki alárendelt személyzetet egyéb tevékenységekhez, mint amelyek az oktatási egységnek szükségesek.

(5) A gondnok, távollétében az adminisztratív részlegről egy másik személy, akit  az igazgató nevez ki, hatásköre keretein belül köteles rendszeresen ellenőrizni az oktatási egység létesítményeinek elemeit, annak érdekében, hogy a gyerekek/ tanulók/ személyzet biztonságát szavatolják.

IV. FEJEZET: Az oktatási egység személyzetének kiértékelése

53. cikk

(1) A személyzet kiértékelése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó kollektív munkaszerződések szerint történik.

(2) A közoktatási egységek emberi erőforrásainak rendszeres értékelését a tanfelügyelőség végzi, a hatályos jogszabályok szerint.

54. cikk

(1) A tanszemélyzet értékelése a tanév elején ismertetett kiértékelő ív  alapján történik.

(2) A nem oktatói személyzet értékelése a naptári év végén történik.

(3) Az oktatási egység vezetősége írásban közli a tanszemélyzettel és nem oktatói személyzettel a sajátos ív alapján történő értékelés eredményét.

V. FEJEZET: Az oktatási egység személyzetének fegyelmi felelőssége

55. cikk

A tanszemélyzet, a kisegítő tanügyi személyzet és a vezetőség a 2011. évi 1. sz. utólag módosított és kiegészített oktatási törvény értelmében tartozik fegyelmi felelősséggel.

56. cikk

A nem oktatói személyzet a 2003. évi 53. sz. újraközölt, utólag módosított és kiegészített munkatörvénykönyv értelmében tartozik fegyelmi felelősséggel.

V. CÍM: Funkcionális szervek és a tanügyi káderek felelősségei

I. FEJEZET: Az oktatási egység funkcionális szervei

1. SZAKASZ: A tanári tanács

57. cikk

(1) Az oktatási egység összes vezetői, oktatói és a gyakorlati képzését végző tanügyi személyzete a tanári tanácsba tartozik. A tanári tanács elnöke az igazgató.

(2) A tanári tanács ülését havonta hívják össze vagy ahányszor szükséges, az igazgató javaslatára vagy az oktatói és a gyakorlati képzést végző tanszemélyzet legalább 1/3-ának kérésére.

(3) A vezetői, oktatói és a gyakorlati képzést végző tanszemélyzetnek joga van részt venni azon oktatási egységek tanári tanácsainak összes ülésén, ahol tevékenykedik, és köteles részt venni azon oktatási egység tanári tanácsának ülésein, ahol az egyes tanévek kezdetekor írásban bejelentette, hogy az alapnormája szerint tartozik. Az alapnorma szerinti oktatási egység tanári tanácsüléseiről való igazolatlan hiányzás fegyelmi kihágásnak számít.

(4) A tanári tanács határozatképességi létszáma az oktatási egységben alapnormával rendelkező vezetői, oktatói és a gyakorlati képzést végző tanügyi káderéből álló tagok összlétszámának 2/3-a.

(5) A határozatokat a tanári tanácsnak az oktatási egységben alapnormával rendelkező tagjai összlétszámának fele plusz egy - nyílt vagy titkos - szavazatával fogadják el és kötelező jellegűek az oktatási egység személyzete, a gyerekek, tanulók és szülők/ gyámok/ törvényes képviselők részére. A szavazás mikéntjét az ülés elején kell megállapítani.

(6) A tanári tanács titkárát a tanács választja meg és az oktatási egység nevezi ki, igazgatói határozattal. A titkár feladatköre, hogy olvashatóan és érthetően megszerkessze a jegyzőkönyveket.

(7) A tanári tanács üléseire az igazgató meghívhatja, a tárgyalandó témák függvényében, az oktatási egység kisegítő személyzetét és/vagy nem oktatói személyzetét, a szülők, a diáktanács, a helyi közigazgatási hatóságok, gazdasági szereplők és oktatási partnerek kinevezett képviselőit. A tanári tanács ülésein résztvesznek az oktatási egységben tagokkal rendelkező tanügyi szakszervezetek képviselői is.

(8) A tanári tanács üléseinek végén minden résztvevő köteles aláírni az ülés jegyzőkönyvét.

(9) A jegyzőkönyvek felvétele a tanári tanács üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazó regiszterbe történik. A jegyzőkönyvek regiszterét minden oldalon meg kell számozni és iktatni kell. A regiszter oldalszámának tanúsítása céljából, az utolsó oldalt az oktatási egység igazgatója aláírja és lepecsételi az oktatási egység pecsétjével.

(10) A tanári tanács üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazó regiszterhez tartozik egy iratcsomó is, amelyik a jegyzőkönyvek mellékleteit tartalmazza (jelentések, programok, tájékoztatások, táblázatok, listák, kérvények, beadványok, értesítések stb.), megszámozva és minden egyes ülésre befűzve a dossziéba. A regisztert és az iratcsomót biztonsági szekrényben kell tartani, amelynek kulcsai a titkárnál és az oktatási egység igazgatójánál találhatók.

58. cikk

A tanári tanács a következő feladatkörökkel rendelkezik:

a) elemzi, megvitatja és érvényesíti, majd nyilvánosságra hozza az intézmény oktatásának helyzetére és minőségére vonatkozó általános jelentést;

b) titkos szavazással megválasztja a tanszemélyzet képviselőit a vezető tanácsban;

c) megvitatja, véleményezi és a vezetőtanács elé terjeszti jóváhagyásra az oktatási egység intézményes fejlesztési tervét;

d) megvitatja és jóváhagyja a félévi és éves tevékenységi beszámolókat, valamint ezek esetleges kiegészítéseit vagy módosításait;

e) jóváhagyja minden egyes tanító/elemi iskolai tanár/osztályfőnök-tanár által benyújtott félévi és éves beszámolókat az iskolai eredményekről, valamint a halasztási, különbözeti és pótvizsga szessziók befejezése utáni beszámolókat az iskolai eredményekről;

f) határoz a kihágásokat elkövető tanulókkal szemben foganatosítandó fegyelmi szankciók típusáról, a jelen szabályzat, az oktatási egység szervezési és működési szabályzata és a Tanulók Statutuma előírásainak megfelelően;

(2018. január 22-én az V. cím, I. fejezet, 1. szakasz, 58. cikk F. pontja módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 22. pontjával)

g) javasolja az oktatási egység tanulóinak és tanszemélyzetének megjutalmazását, a hatályos szabályozásoknak megfelelően;

h) érvényesíti a magaviselet 7-esnél, illetve a pedagógiai, teológiai vagy katonai oktatási egységek esetében 8-asnál kisebb osztályozásokat, valamint a „jó”-nál („bine”) gyengébb minősítéseket az elemi oktatás tanulói részére;

i) véleményezi az iskola döntésére bízott tanterv-ajánlatot a következő tanévre és jóváhagyásra terjeszti a vezetőtanács elé; kivételesen, a jogi személyiséggel rendelkező oktatási egységekben, ahol kizárólag duális többségű szakmai és technikai oktatás folyik, a tanári tanács véleményezi a helyi fejlesztésű tantervet (CDL) és az igazgató elé terjeszti jóváhagyás végett;

(2018. január 22-én az V. cím, I. fejezet, 1. szakasz, 58. cikk I. pontja módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 23. pontjával)

j) véleményezi a beiskolázási tervet;

k) érvényesíti az oktatási egység tanszemélyzetének önértékelő lapjait, amelyek alapján az éves minősítés készül;

l) összefoglaló értékeléseket fogalmaz meg a tanszemélyzet azon tagjainak a tevékenységéről, akik érdemfokozatot vagy egyéb kitüntetést és díjat kérelmeznek, a törvényi feltételek között, az általuk készített önértékelő beszámoló alapján;

m) a vezetőtanács elé terjeszti a tanszemélyzet folyamatos képzési és szakmai fejlesztési programjaira vonatkozó javaslatot;

n) javasolja a vezető tanácsnak az oktatási egység didaktikai tevékenységében rendkívüli eredményeket elérő oktató és a gyakorlati képzést végző tanszemélyzet díjazását és Az év tanára cím odaítélését; megtárgyalja és véleményezi az oktatási egység szervezeti és működési szabályzatát;

o) a minisztérium, a tanfelügyelőség kérésére vagy saját kezdeményezésből megtárgyalja azokat a jogi és/vagy közigazgatási törvénytervezeteket, amelyek az országos tanügyi rendszer tevékenységét szabályozzák, javasolja ezek módosítását vagy kiegészítését;

p) megtárgyalja az oktatási egységben folyó oktatás-nevelés tartalmával vagy szervezésével kapcsolatos kérdéseket és optimalizálási javaslatokat terjeszt a vezetőtanács elé;

r) titkos szavazással megválasztja a tanügyi káderek közül a Minőséget értékelő és biztosító bizottság tagjait, a törvényi feltételek szerint;

s) a törvények tiszteletben tartásával betölt egyéb feladatköröket is, amelyeket a vezetőtanács állapít meg, valamint a hatályos törvényekbe és a kollektív munkaszerződésekbe foglalt egyéb feladatköröket is;

u) javasolja az oktatási egység igazgatójának tisztségből való felmentését, a törvényi feltételek között.

59. cikk

A tanári tanács dokumentumai a következők:

a) a tanári tanács üléseinek tárgyköre és ütemterve;

b) a tanári tanács üléseinek összehívói;

c) a tanári tanács jegyzőkönyveit tartalmazó regiszterek és a jegyzőkönyvek mellékleteit tartalmazó dosszié.

2. SZAKASZ: Az osztálytanács

60. cikk

(1) Az osztálytanács az elemi, gimnáziumi, líceumi, a szakoktatásban és a felsőfokú technikumi oktatásban  működik, összetétele pedig a következő: az illető osztályban tanító tanszemélyzet, az osztály szülői bizottságának legalább egy tagja, kivéve a felsőfokú technikumi  osztályokat, valamint az osztály tanulói közül és által titkos szavazással kinevezett képviselő, kivéve az elemi osztályokat.

(2) Az osztálytanács elnöke az elemi oktatásban a tanító/oktató/tanár, a gimnáziumi, líceumi, szakoktatási és felsőfokú technikumi oktatási  pedig  az osztályfőnök tanár.

(3) Az osztálytanács üléseit legalább szemeszterenként egyszer össze kell hívni vagy ahányszor csak szükséges, az elemi oktatásban a tanító/ oktató/ tanár kérésére, a többi szinten pedig az osztályfőnök tanár, a szülők és a diákok képviselőjének kérésére.

61. cikk

Az osztálytanács célkitűzései:

a) a didaktikai tevékenységek összehangolása a tanulók oktatási szükségleteivel;

b) a diákok tanulásban való előmenetelének tárgyilagos értékelése;

c) összehangolja a pedagóguscsapat sorozatos beavatkozásait a tanulók eredményeinek optimalizálása, az osztályközösség számára kijelölt oktatási célkitűzések megvalósítása érdekében;

d) kijelöli és gyakorlatba ülteti a lassúbb tanulási ritmussal rendelkező diákok támogatási módszereit;

e) többlet-tevékenységek szervezése a kiemelkedő teljesítményre képes tanulók számára.

62. cikk

Az osztálytanács feladatkörei a következők:

a) félévenként elemzi minden egyes tanuló iskolai előremenetelét és viselkedését;

b) támogató intézkedéseket hoz mind a tanulási gondokkal szembesülő, mind pedig a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók számára;

c) megállapítja az osztály minden egyes tanulójának a magaviseleti jegyét/ osztályzatát, a jelenlét alapján, az iskolai és iskolán kívüli viselkedés függvényében; javasolja a tanári tanácsnak a 7-esnél vagy a pedagógiai, teológiai vagy katonai oktatási egységek esetében 8-asnál kisebb jegyek érvényesítését, valamint a „jó”-nál („bine”) gyengébb minősítésekét az elemi oktatás tanulói részére;

d) javasolja a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók megjutalmazását;

e) részt vesz a szülőkkel és tanulókkal való találkozásokon, valahányszor csak szükséges, az elemi oktatásban a tanító/oktató/tanár kérésére, (a többi szinten pedig) az osztályfőnök tanár vagy az osztály tanulóinak legalább 1/3-ának kérésére;

f) elemzi a tanulók fegyelmi kihágásait és a hatályos jogszabályoknak megfelelően javasolja a tanulókra érvényes fegyelmi szankciókat a tanítónak/oktatónak/tanárnak, illetve az osztályfőnök tanárnak.

63. cikk

(1) Az osztálytanács a tagok legalább 2/3-ának jelenlétében ül össze, határozatainak elfogadásához pedig a tagok fele plusz egy szavazata szükséges.

(2) Az osztálytanács minden egyes ülésének végén az összes tagnak alá kell írnia az ülés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvek felvétele az oktatási egységben az egyes oktatási szintekre létrehozott, az osztálytanácsok üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazó regiszterbe történik. A jegyzőkönyvek regiszterét minden oldalon meg kell számozni és iktatni kell. Az osztálytanács üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazó regiszterhez tartozik egy aktacsomó is, amely a jegyzőkönyvek mellékleteit tartalmazza, megszámozva és minden egyes ülésre befűzve a dossziéba.

64. cikk

Az osztálytanács dokumentumai a következők:

a) az osztálytanács üléseinek tárgyköre és ütemterve;

b) az osztálytanács üléseinek összehívói;

c) az osztálytanács jegyzőkönyveinek regisztere, a jegyzőkönyvek iratcsomójával együtt.

3. SZAKASZ: Katedrák/Módszertani bizottságok

65. cikk

(1) Egy adott iskolai egységen belül, a katedrák/ módszertani bizottságok legalább 3 tagból állnak, tantárgyak szerint, kapcsolódó tantárgyak szerint vagy tantervi területek szerint.

(2) Az iskola előtti és az elemi oktatás esetében a katedrák/módszertani bizottságok csoportok, osztálycsoportok vagy oktatási szint szerint szerveződnek.

(3) A katedrák/módszertani bizottságok tevékenységét a katedrafőnök, illetve a módszertani bizottság felelőse irányítja, akiket a tanszék/módszertani bizottság tagjai választanak és az egység vezetőségi tanácsa hagyja jóvá.

(4) A katedrák/ módszertani bizottságok havonta és szükség esetén ülnek össze, az igazgató vagy az előbbiek tagjainak kérésére.

(5) Az ülések tematikáját a katedra, a módszertani bizottság szintjén dolgozzák ki, a katedra/módszertani bizottság felelőse felügyeletével, és az iskolai egység igazgatója hagyja jóvá.

66. cikk

A katedrák/módszertani bizottságok hatáskörei az alábbiak:

a) meghatározzák az országos tanterv konkrét valóra váltásának módszereit, az adott iskolai egység számára és jellegének megfelelő és a tanulók igényeit kielégítő, az Oktatásügyi Miniszter által jóváhagyott listákból kiválasztják az oktatási segédanyagot és oktatási eszközöket, a tanulók maximális teljesítőképessége és az országos standardok elérése érdekében; az oktatási segédanyagok iskolai egységekben való használatára vonatkozó eljárások rendjét a jelen szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza;

(2018. január 22., az V. cím, I. fejezet, 3. szakasz, 66. cikk, a. pontja módosult a 3027/2018.sz. rendelet I., 24. pontja által.)

b) a következő tanévre vonatkozó oktatói személyzet alkalmazási sémájának elkészüléséig kidolgozza az iskola döntése szerinti tananyag ajánlatát és megvitatás céljából a tanári tanács elé terjeszti; az iskola döntése szerinti tananyag tartalmazza az országos szinten meghatározott tananyagot is; a technológiai és szakközépiskolák esetében az iskola döntése szerinti tananyag helyi fejlesztési tananyag (CDL) és a katedrák /módszertani bizottságok a helyi gazdasági szereplők/önkormányzatok bevonásával dolgozzák ki a tananyagot és a tanári tanács elé terjesztik megvitatás céljából;

(2018. január 22., az V. cím, I. fejezet, 3. szakasz, 66. cikk, b. pontja módosult a 3027/2018.sz. rendelet I., 24. pontja által.)

c) féléves és éves tevékenységi programokat dolgoz ki a vállalt oktatási célok teljesítése és az iskolai előmenetel biztosítása érdekében;

d) a kezdő tanárokkal való kapcsolatában tanácsadói szerepet játszik, illetve a tanítási tervek és a féléves tervek kidolgozásában;

e) kidolgozza az értékelési és osztályozási eszközöket;

f) időszakosan elemzi a gyerekek/tanulók iskolai teljesítményét;

g) felügyeli a tananyag felvételét minden csoport/osztály esetében és azt, hogy miként történik a tanulók minősítése; ennek érdekében az oktató és a gyakorlati képzést végző személyzet köteles a jelenléti naplót kitölteni, melyben jelzi az óra témáját is;

h) megtervezi és megszervezi a tanulók gyakorlati képzését;

i) a lassú tanulási ritmussal rendelkező gyerekek/tanulók számára különleges felkészítési tevékenységeket szervez, vagy a vizsgák/értékelések és versenyek esetében is;

j) folyamatos képzési és kutatási tevékenységeket szervez – az iskolai egység sajátosságainak megfelelően, bemutató tanításokat, tapasztalatcseréket stb.;

k) életbe lépteti a sajátos minőségi standardokat;

l) kidolgoz és életbe léptet az oktatási tevékenység minőségét javító eljárásokat;

m) minden iskolai év elején javasolja azokat a tanárokat, akik az egyes oktatási szinteken dolgoznak;

n) bármilyen más, a jogszabályokból és a szervezési és működési szabályzatból eredő hatáskör.

67. cikk

A katedrák /módszertani bizottságok felelőse hatáskörei az alábbiak:

a) megszervezi és koordinálja a katedra /módszertani bizottság teljes tevékenységét (összeállítja és kitölti a katedra /módszertani bizottság ügyiratát, koordinálja a munkaeszközök kidolgozását, összeállítja a jelentéseket és a kiértékeléseket, javasolja a teljesítmény eléréséhez szükséges terveket és a felzárkózáshoz szükséges terveket a katedra /módszertani bizottság tagjainak konzultálásával, valamint más, a szervezeti és működési szabályzatból eredő hatáskörök;

b) meghatározza a katedra / módszertani bizottság tagjainak hatásköreit és felelősségeit; a katedra vezetői/ módszertani bizottság vezetői hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza;

c) az iskolai egység szintjén, a jogszabályok értelmében felállított teljesítmény kritériumok alapján, értékeli a katedra /módszertani bizottság minden tagja tevékenységét;

d) javasolja a katedra / módszertani bizottság tagjainak továbbképzőkön való részvételét;

e) részt vesz az iskolai egység által szervezett iskolai és iskolán kívüli tevékenységben;

f) a katedra / módszertani bizottság tevékenységi terve vagy az igazgató kérésére óralátogatásokat végez;

g) félévenként a katedra /módszertani bizottság tevékenységére vonatkozó jelentéseket állít össze, melyeket a tanári tanácsnak is bemutat;

h) bármilyen más, a jogszabályokból eredő hatáskör.

II. FEJEZET: Az iskolai egység oktató személyzetének kötelezettségei

1. SZAKASZ: Iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója

68. cikk

(1) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója általában egy végleges tanár, akit a tanári tanács javasol és a vezetőségi tanács hagy jóvá, bizonyos az iskolai egység vezetőségi tanácsa által jóváhagyott kritériumok alapján.

(2) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója koordinálja az iskolai egység nevelési tevékenységét, kezdeményezi, megszervezi és lebonyolítja az iskolán kívüli tevékenységeket, az osztályfőnökökkel, az elemi oktatási bizottság felelősével, a szülői bizottság képviselőjével, amennyiben létezik, a tanulók tanácsának felelősével, az iskolai tanácsadó és a kormányzati és nem kormányzati partnerek segítségével.

(2018. január 22.,az V. cím, II. fejezet, 1. szakasz, 68. cikk, (2) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 25. pontja által.)

(3) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója az Oktatási Minisztérium által a formális és non-formális oktatásra kiadott stratégiája alapján végzi tevékenységét.

(4) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója hatáskörét az iskolai egység vezetője határozza meg, az egység sajátosságait figyelembe véve.

(5) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítóját, költségvetésen kívüli alapokból kiegészítő honoráriummal fizethetik, a jogszabályok előírásainak megfelelően.

69. cikk

Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója az alábbi hatáskörökkel bír:

a) irányítja, felügyeli és értékeli az iskolai egység non-formális oktatási tevékenységeit;

b) jóváhagyja a csoport/osztály oktatási tevékenységének terveit;

c) kidolgozza az iskolai egység iskolai és iskolán kívüli oktatási tevékenységei programjának tervezetét, az intézményfejlesztési terv értelmében, a tanfelügyelőség és a minisztérium által meghatározott irányvonalak szerint, illetve konzultál a szülői bizottság képviselőjével, a szülői egyesület képviselőjével, amennyiben ez létezik, és a tanulók képviselőjével, illetve a tervezetet jóváhagyásra a vezetőségi tanács elé terjeszti;

(2018. január 22., az V. cím, II. fejezet, 1. szakasz, 69. cikk, c. pontja módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 26. pontja által.)

d) kidolgozza, felterjeszti és életbe lépteti az oktatási projekteket és terveket;

e) beazonosítja azokat az iskolán kívüli oktatási tevékenységeket, melyek megfelelnek a tanulók előmenetelének, illetve ezek teljesítésének lehetőségeit, a tanulók, a szülői bizottság képviselője és a szülői egyesület képviselője segítségével;

(2018. január 22., az V. cím, II. fejezet, 1. szakasz, 69. cikk, e. pontja módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 26. pontja által.)

f) bemutatja a vezetőségi tanács előtt az oktatási tevékenységre vonatkozó féléves jelentést és a tevékenység eredményeit;

g) népszerűsíti az iskolai egységben zajló oktatási tevékenységekről szóló tudnivalókat;

h) segíti a szülői bizottság és egyesület, valamint az oktatási partnerek képviselőinek az oktatási tevékenységekben való részvételét;

(2018. január 22., az V. cím, II. fejezet, 1. szakasz, 69. cikk, h. pontja módosult a 3027/2018. sz. Rendelet I., 26. pontja által.)

i) kidolgozza a tematikát és javasolja a szülőkkel, gyámokkal vagy hivatalos fenntartókkal való konzultálások formáját;

k) segíti a tanulók tanulmányi látogatásokon való részvételét, mind az ország területén mind külföldön, az oktatási partner-programok keretében;

l) bármilyen más, a jogszabályokból eredő hatáskör.

70. cikk

Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója portfoliója az alábbiakat tartalmazza:

a) az iskolai egység iskolán kívüli tevékenységeire vonatkozó ajánlata;

b) az iskolán kívüli tevékenységek féléves és éves tervei;

c) iskolán kívüli tevékenységek lebonyolításához szükséges partner-programok;

d) megelőzési és beavatkozási oktatási programok;

e) az iskolán kívüli oktatási tevékenységek felügyeletére és értékeléséhez szükséges módszerek;

f) az iskolán kívüli oktatási tevékenység optimalizálásához szükséges beavatkozások;

g) féléves és éves tevékenységi jelentések;

h) az iskolán kívüli tevékenységeket szabályzó dokumentumok, nyomtatott/elektronikus formátumban, melyeket az iskolán kívüli tevékenységekre vonatkozóan megküld a tanfelügyelőségnek és a minisztériumnak.

71. cikk

(1) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítói számára, a tanfelügyelőség kijelöl egy módszertani napot.

(2) Az iskolai és iskolán kívüli oktatási projektek és programok irányítója által végzett tevékenység megtalálható az éves tevékenységi jelentésben, melyet a vezetőségi tanácsban bemutatnak. Az iskolai és iskolán kívüli oktatási tevékenységek szerves részét képezik az iskolai egység intézmény fejlesztési tervének.

2. SZAKASZ: Az osztályfőnök

72. cikk

(1) A gimnáziumi, középiskolai, szak- és felsőfokú technikai oktatási osztályok tevékenységét az osztályfőnök irányítja.

(2) Egy tanár csak egy osztályban tölthet be osztályfőnöki pozíciót.

(3) Az elemi oktatás esetében az osztályfőnök hatáskörét az elemi oktatást végző tanító/oktató/tanár tölti be.

73. cikk

(1) Az osztályfőnököket, évente, az iskolai egység igazgatója nevezi ki, a vezetőségi tanácsi határozat alapján, a tanári tanáccsal való egyeztetés után.

(2) Az osztályfőnök kinevezésénél figyelembe veszik a folytonosság elvét, annak érdekében, hogy egy oktatási csoportnak ugyanaz az osztályfőnöke legyen a tanulmányi szint teljes időtartamára.

(3) Osztályfőnök általában végleges vagy helyettes tanár aki az adott iskolai egységnél legalább fél munkaidővel rendelkezik és aki az adott osztályban is tanít.

(4) Osztályfőnök lehet a pszichológiai központok és rendelők oktató személyzete is.

74. cikk

(1) Az osztályfőnöki tevékenységek a tanár munkaköri leírásában találhatóak.

(2) Az osztályfőnök félévente/ évente olyan  nevelési célitűzéseket tartalmazó tervet készít, amely az általa irányított tanulók előmenetelét szolgálja. Az  osztályfőnökök terveit az oktatási egység igazgatója hagyja jóvá.

(3) A tanulmányi támogatást, tanácsadást és szakmai orientációt célzó tevékenységek kötelezőek és a tanácsadási és orientációs órákon, az osztályfőnöki órákon vagy esetenként az órákon kívül kerül sor rájuk.

(4) Az osztály tanulói számára, az osztályfőnök tanulmányi támogatást, tanácsadást és szakmai orientációt célzó tevékenységeket tart. Ezek a tevékenységek az alábbiakra vonatkoznak:

a) a tanulók életkorának megfelelően kiválasztott tematikák, a tanulók érdeklődésének vagy ezek kéréseinek megfelelően, a „Tanácsadás és útmutatás” tantervbe foglaltak értelmében;

b) nevelési témák a jogszabályok előírásainak és az országos stratégiáknak megfelelően, valamint az Oktatási Minisztérium által más minisztériumokkal, intézményekkel és szervezetekkel megkötött közreműködési megállapodások értelmében.

(5) A tanulmányi támogatást, tanácsadást és szakmai orientációt célzó órákat a jelenléti naplóba is bevezetik, az iskolai egység igazgatója által jóváhagyott tervek szerint.

(6) Az osztályfőnök iskolán kívüli oktatási tevékenységeket is folytat, melyeket előzetesen egyeztet a tanulókkal és szülőkkel, az adott osztály tanulóinak életkorát és igényeit figyelembe véve.

75. cikk

(1) A szülőkkel, gyámokkal és a hivatalos fenntartókkal való folyamatos kommunikáció érdekében, az osztályfőnök havonta legalább egy órát szentel az előbbiekkel való találkozásokra, melyek során megtárgyalják a tanulók iskolai helyzetét vagy az esetleges tanulmányi és magaviseleti problémákat.

(2) Az osztályfőnök szülőkkel, gyámokkal vagy hivatalos fenntartókkal való találkozásra szánt órák tervezését az igazgató hagyja jóvá, közlik a tanulókkal és  szülőkkel, gyámokkal, hivatalos fenntartókkal és kifüggesztik az iskola hirdetőtáblájára.

76. cikk

Az osztályfőnök az alábbi hatáskörökkel bír:

1. megszervezi és irányítja:

a) a tanulói közösség tevékenységét;

b) az osztálytanács tevékenységét;

c) a szülőkkel, gyámokkal és fenntartókkal való találkozásokat az iskolai félév elején és végén, illetve amikor szükség van erre;

d) a tanulmányi és szakmai orientációs tevékenységek az osztály számára;

e) nevelési és tanácsadási tevékenységek;

f) tananyagon és iskolán kívüli tevékenységeket az iskolai egységen belül.

2. figyelemmel kíséri:

a) a tanulók tanulmányi előmenetelét;

b) a tanulók óralátogatását;

c) a tanulók iskolai versenyeken és mérkőzéseken való részvételét, illetve az ezeken elért eredményeket;

d) a tanulók magaviseletét az iskolai, iskolán kívüli és tananyagon kívüli tevékenységek során;

e) a tanulók programokban és projektekben való részvételét, illetve önkéntességi tevékenységekben való részvételét.

3. közreműködik:

a) az osztályban tanító tanárokkal és az iskolai és iskolán kívüli programok és projektek felelősével, annak érdekében, hogy a tanulók tevékenységéről, különleges helyzetek megoldásával kapcsolatos és minden más, oktató-nevelő folyamatra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatosan megfelelően informált legyen;

b) a pszicho-pedagógiai támogatást nyújtó rendelőkkel, az osztály tanulóinak szánt tanácsadási és orientációs tevekénységek esetén;

c) az iskolai egység igazgatójával az osztályközösség tevékenységeinek megszervezése, tanulókkal közösen kidolgozott oktatási projektek elindítása, az osztályteremmel kapcsolatos adminisztratív problémák megoldása, új taneszközök, felszerelések beszerzése, beleértve az anyagi alap megtartását, különleges megoldásokat kívánó tanulókkal kapcsolatosan felmerült problémák esetében;

d) a szülő bizottsággal, szülőkkel, gyámokkal, hivatalos fenntartókkal minden a tanulók tevékenységére vonatkozó kérdésben és a fontos eseményekkel kapcsolatosan, melyeken a tanulók részt vesznek és más, az iskolai és iskolán  kívüli oktatási folyamatba bekapcsolódó partnerekkel;

e) más, az iskolai és iskolán kívüli oktatási folyamatba bekapcsolódó partnerekkel;

f) a titkársággal, az iskolai dokumentumok összeállítása és a tanulók tanulmányi dokumentumainak kiállítása érdekében;

g) a Romániai Oktatás Integrált Informatikai Rendszere (SIIIR) kezelésére kijelölt személlyel, a tanulók adatainak kitöltése és frissítése érdekében.

4. tájékoztatja:

a) a tanulókat és szülőket, gyámokat, hivatalos fenntartókat az iskolai egység szervezési és működési szabályzatába foglaltakról;

b) a tanulókat és szülőket, gyámokat, hivatalos fenntartókat az országos vizsgákra/értékelésekre vonatkozó szabályzatok előírásairól, illetve más a tanulók iskolai tevékenységeit és útját szabályozó dokumentumok tartalmáról;

c) szülőket, gyámokat, hivatalos fenntartókat a tanulók magaviseletével, óralátogatásával kapcsolatban; a tájékoztatást a szülőkkel, gyámokkal,  hivatalos fenntartókkal tartott találkozások keretében végzi, illetve írásban is, mind ahányszor szükség van erre;

d) szülőket, gyámokat, hivatalos fenntartókat,amikor a tanulónak igazolatlan hiányzásai vannak; a tájékoztatás írásban történik; ezek számát az adott iskolai egység szervezési és működési szabályzata előírásai szerint határozzák meg;

e) írásban a szülőket, gyámokat, hivatalos  fenntartókat a pótvizsgákkal, fegyelmi eljárásokkal, iskolai helyzet le nem zárásával és osztályismétléssel kapcsolatosan.

5. más, az iskolai egység vezetősége által meghatározott feladatokat is ellát, a hatályos jogszabályok, illetve a munkaköri leírás függvényében.

77. cikk

Az osztályfőnök még az alábbi feladatokat is ellátja:

a) a tanulókkal, szülőkkel, gyámokkal, hivatalos fenntartókkal és osztálytanácsi tagokkal együtt, felel az osztályban található javakért;

b) kitölti az osztálynaplót a tanulók személyes adataival;

c) a jelen rendelet és az iskolai egység szervezési és működési szabályzata előírásainak értelmében igazolja a tanulók hiányzásait;

d) a félév és az iskolai év végén, lezárja a tanulók iskolai helyzetét, bevezeti az osztálynaplóba és a tanulók bizonyítványába;

e) a tanulók eredményei alapján, az iskolai év végén felállítja ezek sorrendjét;

f) a vezetőségi tanácsban ösztöndíjra javasolja a megfelelő tanulókat, a hatályos jogszabályok rendeletei értelmében;

g) kitölti az osztályközösség sajátos dokumentumait és felügyeli a tanulók tanulmányi portfoliójának kitöltését;

h) összeállítja az osztály iskolán kívüli tevékenységeinek kalendáriumát;

i) összeállítja az osztályfőnöki portfoliót.

78. cikk

A 75, 76 és 77. cikk előírásai érvényesek az óvodáskori (iskola előtti) és az elemi oktatást végző személyzetre is.

(2018. január 22.,az V. cím, II. fejezet, 2. szakasz, 78. cikke módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 27. pontja által.)

III. FEJEZET: Az iskolai egység bizottságai

79. cikk

(1) Minden egyes iskolai egységen belül az alábbi bizottságok működnek:

1. állandó bizottságok;

2. ideiglenes bizottságok;

3. alkalmi bizottságok.

(2) Az állandó bizottságok a következők:

a) a tantervi bizottság;

b) a minőségértékelő és biztosító bizottság;

c) az oktatói pálya szakmai fejlesztésére és fejlődésére vonatkozó bizottság;

(2018. január 22., az V. cím, III. fejezet, 79. cikke módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 28. pontja által.)

d) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, illetve a vészhelyzeti bizottság;

e) belső menedzsmenti ellenőrzési bizottság;

f) a erőszak megelőzésére és megszüntetésére, korrupcióellenes és diszkriminációellenes, illetve az interkulturális jelleget ápoló bizottság;

(2018. január 22., az V. cím, III. fejezet, 79. cikk, (2) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 28. pontja által.)

(3) Az állandó jellegű bizottságok a teljes iskolai év alatt kifejtik tevekénységüket, az ideiglenes bizottságok csak az iskolai év bizonyos szakaszaiban működnek, míg az alkalmi bizottságokat mindazon esetekben hozzák létre, amikor az iskolai egység keretében különleges problémák megoldására van szükség.

(4) Az ideiglenes és alkalmi bizottságokat az egyes iskolai egységek hozzák létre, az egység szervezési és működési szabályzata által.

80. cikk

(1) Az iskolai egység szintjén működő bizottságok az iskolai egység igazgatója által kiadott létrehozási határozat alapján végzik tevékenységeiket. A 79. cikk (2) bekezdés, b) és f) pontjaiban meghatározott bizottságokban jelen vannak a tanulók és szülők, a gyámok és a hivatalos fenntartók képviselői is, akiket a tanulók tanácsa, valamint a szülők tanácsa és egyesülete, amennyiben létezik, jelölnek ki.

(2018. január 22., az V. cím, III. fejezet, 80. cikk, (1) bekezdése módosult a  3027/2018. sz. rendelet I., 30. pontja által.)

(2) Az iskolai egységekben működő bizottságok tevékenységét és az általuk kiadott dokumentumokat jogszabályok vagy az iskolai egység szervezési és működési szabályzata írja elő.

(3) Minden iskolai egység, saját igényei szerint, kidolgozza a bizottságok működésére vonatkozó eljárásokat.

VI. CÍM: A kisegítő oktatási személyzet és a nem oktatási személyzet struktúrája, szervezése és kötelezettségei

I. FEJEZET: Titkársági részleg

81. cikk

(1) A titkársági részleg magába foglalja a főtitkári, titkári és informatikus állásokat.

(2) A titkársági részleg az igazgatónak van alárendelve.

(3) A vezetőségi tanács, igazgató által jóváhagyott, határozata értelmében, a titkárság a tanulók, szülők, gyámok és hivatalos fenntartók, valamint más, az egységen kívüli érdekelt személyek számára fogadóórákat tart.

82. cikk

A titkársági részleg az alábbi feladatokat látja el:

a) információk továbbítása az iskolai egységen belül;

b) az adatbázisok létrehozása, frissítése és kezelése;

c) a hatóságok által kért statisztikai kimutatások összeállítása és megküldése, illetve más dokumentumok összeállítása és megküldése, valamint az intézményi levelezés lebonyolítása;

d) a vezetőségi tanács határozata értelmében, a gyerekek/tanulók nyilvántartásba vétele a személyes dokumentumok alapján, a nyilvántartások megőrzése, szervezése és folyamatos frissítése, és a bölcsődés gyerekek/óvódások/tanulók mozgásával kapcsolatos problémák megoldása;

e) az országos felmérések és vizsgák előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos problémák, a felvételi vizsgák és a betöltetlen álláshelyek elfoglalásával kapcsolatos problémák megoldása, a munkaköri leírás vagy a jogszabályok előírásai által megszabott hatáskörrel;

f) a tanulók iskolai helyzetére vonatkozó dokumentumok és a szervezeti dokumentumok kitöltése, ellenőrzése, biztonságos tárolása és archiválása;

g) az iskolai dokumentumok és a tanulmányi dokumentumok beszerzése, kitöltése, kiadása és nyilvántartása, a tanulmányi dokumentumok jogi formájára és a közoktatási nyilvántartások jogi formájának szabályozási előírásai értelmében, melyet az Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium hagyott jóvá;

h) az Oktatásügyi és Tudományos Kutatási Minisztérium által jóváhagyott „Útmutató a tárolási időtartamokra” által meghatározott tárolási idő lejárta után, a dokumentumok kiválasztása, nyilvántartásba vétele és az Országos Levéltárnál való leadása;

i) a intézmény bélyegzőjének őrzése és az illetékes személyek által jóváhagyott és aláírt dokumentumok bélyegzővel való ellátása, amennyiben erre vonatkozóan létezik egy igazgatói rendelet;

j) dokumentumok/dokumentációk összeállítása és/vagy ellenőrzése, valamint jóváhagyása, a jogszabályok és a munkaköri leírás értelmében;

k) a személyzeti nyilvántartás összeállítása;

l) az iskolai egység alkalmazottjai személyes mappájának összeállítása, frissítése és kezelése;

m) a könyvelőségi osztállyal közreműködve a személyzet bérezési vagy más juttatási jogainak kiszámítása;

n) az iskolai egység levelezésének kezelése;

o) a jogszabályok értelmében, a titkársági részleg tevékenységeire vonatkozó eljárások összeállítása és frissítése;

p) bármilyen más a titkársági részlegre vonatkozó feladatok, melyeket a jogszabályok, a vonatkozó kollektív munkaszerződések, az egység szervezeti és működési szabályzata, a belső szabályzat, a vezetőségi tanács határozatai és az igazgató határozatai megszabnak.

83. cikk

(1) Az iskolai egység főtitkára/ titkára a személyzet rendelkezésére bocsátja a jelenléti naplót, és felel ennek biztonságáért.

(2) Az iskolai egység főtitkára/ titkára felelős az osztálynaplók biztonságáért és a tanórák lejárta után ellenőrzi, a szolgálatos tanárral közösen, hogy minden osztálynapló megvan-e, erről jegyzőkönyvet vesz fel.

(3) A tanítás ideje alatt az osztálynaplókat a tanári irodában tartják, egy biztonságos szekrényben, illetve a szünidők alatt a titkárságon, ugyanolyan biztonsági feltételek mellett.

(4) Különleges esetekben, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, átruházás alapján, az iskolai egység katedrái vagy a kisegítő oktató személyzet is teljesítheti, az erre felkért személyek előzetes beleegyezésével.

(5) Tilos az igazolások, átiratok, jellemzések és bármilyen más tanulmányi irat vagy dokumentum kiadásának anyagi előnyök megszerzéséhez való kötése.

II. FEJEZET: A pénzügyi részleg

1. SZAKASZ: Szervezés és felelősségek

84. cikk

(1) A pénzügyi részleg, az iskolai egység azon szervezeti struktúrája, mely keretében a következőket végzik: a költségvetés megalapozása és kivitelezése, számvitel, a pénzügyi kimutatások összeállítása és továbbítása, és bármilyen más az intézmények finanszírozására és számvitelére vonatkozó tevékenység, melyet a vonatkozó jogszabályok, a kollektív munkaszerződések, az egység szervezési és működési szabályzata előír.

(2) A pénzügyi osztály magába foglalja a pénzügyi ügyvezetőt és egyéb, a jogszabályok által meghatározott személyzetet, melyet általában „könyvelő” jelzővel illetnek.

(3) A pénzügyi részleg az iskolai egység igazgatójának van alárendelve.

85. cikk

A pénzügyi részleg az alábbi feladatkörökkel bír:

a) az iskolai egység pénzügyi-számviteli tevékenységeinek végzése;

b) az iskolai egység teljes vagyonának pénzügyi kezelése, a hatályos jogszabályok és a vezetőségi tanács határozatainak értelmében;

c) a jogszabályok és a kollektív munkaszerződés szerint összeállítja a költségvetés-tervezetet és a költségvetési jelentést;

d) időszakosan tájékoztatja a vezetőségi tanácsot a bevételek és kiadások állapotáról;

e) a bevételek és kiadások számviteli szervezése;

f) az iskolai egység vagyonát befolyásoló bármilyen műveletének igazoló dokumentumokban való feltüntetése és ezek számvitelbe való felvétele;

g) a titkársággal közösen összeállítja és ellenőrzi a fizetési lapokat;

h) a jogszabályok által előírt és a vezetőségi tanács által meghatározott esetekben, ellenőrzi az intézményi vagyon leltározásának eredményeit;

i) a pénzügyi év lezárására vonatkozó tevékenységek elvégzése;

j) az iskolai egység államkassza, állami társadalombiztosítási kassza, helyi költségvetés és harmadik felekre vonatkozó kötelezettségeinek teljesítése;

k) a könyvelőségi eljárások alkalmazása;

l) a jogszabályok értelmében jóváhagyja a vezetőségi tanács olyan határozatait, valamint szerződési javaslatait, melyek az intézményt pénzügyileg kötelezik;

m) a különleges bánásmódot igénylő dokumentumok és pénzügyi eszközök biztosítása és kezelése;

n) a jogszabályok előírásai szerint, összeállítja azon dokumentumokat, melyek a költségvetési kifizetések engedélyezéséhez szükségesek és végrehajtja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott műveleteket;

o) bármilyen más, a pénzügyi részlegre jellemző feladatok, melyeket a hatályos jogszabályok, a vezetőségi tanács határozatai és az igazgató határozatai írnak elő.

2. SZAKASZ: Pénzügyi irányítás

86. cikk

(1) Az iskolai egységek pénzügyi tevékenységét a hatályos jogszabályok előírásainak betartásával szervezik és bonyolítják le.

(2) Az iskolai egységek pénzügyi tevékenysége a saját költségvetésen alapszik.

(3) Felel a pénzügyi tevékenység megszervezéséért és az elfogadott költségvetési keret betartásáért.

87. cikk

Az elfogadott költségvetés alapján, az igazgató és a vezetőségi tanács frissíti az éves beszerzési programot, meghatározza azokat az intézkedéseket is, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a kiadások ne haladják meg az előirányzott pénzügyi forrásokat.

88. cikk

(1) Amennyiben nem biztosítható a pénzügyi forrás, egy adott kiadást tilos engedélyezni.

(2) Az egység költségvetésen kívüli forrásait kimondottan a vezetőségi tanács határozatai szerint lehet felhasználni.

III. FEJEZET: Adminisztratív részleg

1. RÉSZ: Szervezés és felelősségek

89. cikk

(1) Az adminisztratív részleget a vagyonkezelő vezeti és a nem oktató személyzet.

(2) Az adminisztratív részleg az iskolai egység igazgatójának van alárendelve.

90. cikk

Az adminisztratív részleg az alábbi feladatkörökkel bír:

a) az anyagi alap kezelése;

b) az iskolai egység feladatköréhez tartozó javítások elvégzése, és a karbantartási, higiéniás, takarítási és gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek elvégzése;

c) a területek, épületek és az oktatási és anyagi alap miden elemének karbantartása;

d) az iskolai egység működési engedélyének megszerzéséhez szükséges lépések megtétele;

e) a részleg szintjén megalakított bizottság keretében, átveszi a javakat, szolgáltatásokat és munkálatokat;

f) a készleten lévő javak létezésére, használatára és mozgatására vonatkozó változások nyilvántartása és a dokumentumok átadása a Pénzügyi részleg  számára;

g) az anyaghasználat nyilvántartása;

h) az iskolai egység vezetősége, a munkahelyi egészség védelemre és biztonságra, valamint vészhelyzetekre és tűzvédelemre vonatkozó határozatainak életbeléptetése;

i) az éves beszerzési terv elkészítése és a szerződésekkel kapcsolatos dokumentáció előkészítése;

j) bármilyen más, a hatályos jogszabályok, a vezetőségi tanács és az igazgató határozatai által meghatározott feladatkör.

2. SZAKASZ: Adminisztratív vezetőség

91. cikk

Az iskolai egységek didaktikai és anyagi alapjának nyilvántartása, szervezése, számviteli dokumentumok frissítése és kezelése a hatályos jogszabályok értelmében történik.

92. cikk

(1) Az iskolai egység javainak leltározását a leltározási bizottság végzi, melyet igazgatói határozattal hoznak létre.

(2) A különböző működési osztályok kérésére, az adminisztrációs vagyonkezelő javaslatára, a vezetőségi tanács és az igazgató hagyják jóvá az iskolai egység javait nyilvántartó listákban történt módosításokat.

93. cikk

(1) Az állami iskolai egységek tulajdonában lévő javakat a vezetőségi tanács kezeli.

(2) Az privát iskolai egységek tulajdonában lévő javakra a magántulajdonra vonatkozó jogszabályok érvényesek.

94. cikk

Az iskolai egység tulajdonában lévő azon javak, melyek ideiglenesen rendelkezésre állnak, vezetőségi tanács határozata alapján bérbe adhatók.

IV. FEJEZET: Az Iskolai könyvtár vagy az Információs és dokumentációs központ

95. cikk

(1) Az iskolai egységekben megszervezik és működtetik az Iskolai könyvtárat és/vagy az Információs és dokumentációs központot.

(2) Ezeket a könyvtárakra vonatkozó törvény és a Oktatási Minisztérium által kiadott szabályozások értelmében szervezik és működtetik.

(3) Az Iskolai könyvtár vagy az Információs és dokumentációs központ az egység igazgatójának van alárendelve.

(4) Az információs és dokumentációs központok létrejöhetnek bármelyik állami, magán és felekezeti iskolai egységben, a Pedagógusok Háza  igazgatói határozata értelmében, az iskolai egység vezetőségi tanácsa javaslatára, a Oktatási Minisztérium által felállított kritériumok alapján, illetve a tanfelügyelőség jóváhagyásával.

(5) A jogszabályok értelmében egy adott Információs és dokumentációs központban a tevekénységet a dokumentációval megbízott tanár, és/vagy az iskola könyvtárosa láthatja el.

(6) Az iskolai egységekben biztosítják a tanulók és a tanári kar ingyenes hozzáférését a Virtuális Iskolai Könyvtárhoz és az E-learning iskolai platformhoz.

(7) Az E-learning iskolai platformot az iskolai egység arra használja, hogy a tanulók számára iskolaidőben, mind pedig azon kívül segítséget nyújtson, illetve azon tanulók számára is lényeges, akik egészségügyi okok miatt ideiglenesen nem látogathatják az órákat.

VII. CÍM: A tanulók

I. FEJEZET: A tanulói státusz megszerzése és gyakorlása

96. cikk

Az oktatás fő kedvezményezettjei a óvodás kor előtti, valamint az óvodáskorú gyerekek és a tanulók.

97. cikk

(1) Az óvódás/tanulói státuszt egy iskolai egységbe való beiratkozás által lehet elnyerni.

(2) A hatályban lévő jogszabályok, a jelen rendelet előírásai és a szervezeti és működési szabályzat értelmében, a beiratkozást a vezetőségi tanács hagyja jóvá, a szülők, gyámok és a hivatalos fenntartók írott kérése alapján.

98. cikk

(1) Az elemi oktatási egységekbe való beiratkozást a oktatási minisztérium által jóváhagyott módszertan alapján végzik.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 98. cikk, (1) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 31. pontja által.)

(2) Amennyiben az előkészítő osztály vagy az első osztály ideje alatt, egészségi okok miatt a tanuló nagy mennyiségű hiányzást gyűjt össze vagy a fáradtság jeleit figyelik meg vagy nem tud beilleszkedni az iskolai környezetbe, a szülők, gyámok vagy hivatalos fenntartók kérést tehetnek le az iskolai egységhez, melyben kérik a gyerek iskolai egységből való felmentését és a következő iskolai évben való visszaíratását, abba az osztályba, melyből visszavonták; a szülők indokolt kérésére a vissza íratás megtörténhet ugyanabban az iskolai évben, mint amelyikben a visszavonást kérelmezték, de egy alacsonyabb szintű osztályba.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 98. cikk, (2) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 31. pontja által.)

(3) A (2) bekezdésben ismertetett visszavonás esetében, az iskolai egységek tanácsokkal láthatják el a szülőket, gyámokat vagy a hivatalos fenntartókat, annak érdekében, hogy a tanuló legjobb érdekeinek megfelelő döntést hozzanak és tájékoztatják őket arról, hogy a vissza-íratást egy alacsonyabb szintű  osztályba vagy abba az osztályba, melyből visszavonták a tanulót, csak abban az esetben hagyhatják jóvá, ha a pszicho-szomatikus felmérés eredményei indokolják ezt.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 98. cikk, (3) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 31. pontja által.)

(4) A (3) bekezdésben említett pszicho-szomatikus felmérést a Megyei/Bukaresti oktatási támogatási központ felügyeletével végezhetik.

99. cikk

A középiskolák vagy szakközépiskolák 9. osztályába, valamint a felsőfokú technikumi oktatás I éves tanfolyamára való beiratkozást, beleértve a szak és műszaki duális képzést, az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott módszertan szerint végzik.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 9. cikke módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 32. pontja által.)

100. cikk

Ha nem léteznek a felvételre vonatkozó különleges rendelkezések, az átmenő jegyekkel rendelkező tanulók következő szintű osztályba való beiratkozása de jure megtörténik.

101. cikk

(1) A tanulói státusz gyakorlása az órák látogatásával ás az iskolai egységek keretében létező tevékenységekben való részvétellel történik.

(2) A tanulói státuszt a bizonyítvány/ellenőrző könyvecskével lehet igazolni, melyet minden iskolai év kezdetén az iskolai egység láttamoz.

102. cikk

(1) A tanulók órán való jelenlétét a tanár ellenőrzi, és köteles az osztálynaplóba minden hiányzást jegyezni.

(2) A hiányzások igazolását az elemi oktatást gyakorló a tanító/oktató/tanár, illetve az osztályfőnök végzi, a hiányzást igazoló dokumentumok bemutatásának  napján.

(3) A kiskorú tanulók esetében, a szülők kötelesek személyesen átadni a hiányzásokat igazoló dokumentumokat az elemi oktatást gyakorló tanítónak/oktatónak/tanárnak, illetve az osztályfőnöknek.

(4) A hiányzásokat igazoló orvosi papírok a következők lehetnek: az iskolai orvos által kibocsátott igazolás, a családiorvos vagy szakorvos által kibocsátott igazolás, azon egészségügyi intézmény által kiadott igazolás/orvosi irat/kibocsátási lap/orvosi levél, melybe a tanulót beutalták. Az orvosi papírokat az iskola orvosi kabinet vagy az a családorvos láttamozza, akinek nyilvántartásában vannak a tanuló orvosi adatlapjai/egészségügyi könyvecskéje.

(5) A szülők, gyámok vagy hivatalos fenntartók vagy a nagykorú tanuló által benyújtott kérések alapján, félévente maximum 20 hiányzást lehet igazolni, melyeket az elemi oktatást gyakorló a tanítóhoz/oktatóhoz/tanárhoz, illetve az osztályfőnökhöz kell címezni és az egység igazgatója hagyja jóvá.

(6) A hiányzások igazolásához szükséges dokumentumokat, az óralátogatás újrakezdésétől számított 7 nap alatt be kell mutatni és azokat az elemi oktatást gyakorló a tanító/oktató/tanár, illetve az osztályfőnök őrzi az iskolai év időtartama alatt.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott határidőt nem tartják be, az hiányzások igazolatlanok maradnak.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 102. cikk, (7) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 33. pontja által.)

(8) Az iskolát képviselő tanulók esetében, a hiányzásokat a Tanulói Alapszabályzat értelmében bemutatott dokumentumok alapján igazolják.

103. cikk

(1) A kiegészítő sport programokkal rendelkező iskolai egységek igazgatói, az integrált sport programokkal rendelkező iskolai egységek edző-tanárai, az iskolai sportklubok/sportegyesületek igazgatói vagy az országos sportszervezetek vezetőségei kérésére, az iskolai egység igazgatója jóváhagyja az óralátogatásokról való hiányzások igazolását, azon tanulók esetében, akik edzőtáborokban és helyi, megyei, regionális, nemzeti és nemzetközi sporteseményeken vettek részt.

(2) A felkészítő/vezető tanárok kérésére, iskolai egység igazgatója jóváhagyja a hiányzások igazolását olyan tanulók esetében, akik helyi, megyei, megyeközi, regionális, nemzeti és nemzetközi tantárgyversenyeken és iskolai, illetve szakversenyeken vettek részt.

104. cikk

Kérésre, a közoktatási egységekből visszavonult tanulók újra iratkozhatnak, általában a tanév elején, ugyanabba az oktatási ciklusba/szintbe és ugyanabba az oktatási formába és visszanyerik tanulói státuszukat.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 104. cikke módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 34. pontja által.)

105. cikk

(1) A speciális helyzetben lévő tanulók – gyerek születése, őrizetbe vétel vagy akik más személyeket látnak el –támogatást kapnak a kötelező oktatás befejezésére.

(2) Amennyiben a tanulók nem tartják be a Oktatási Minisztérium  4.742/2016. sz. Rendelete által jóváhagyott Tanulói Statutum 14. pontjába foglaltakat, ugyanazon alapszabályzat 16. cikk, (4) bekezdés, a-f. pontjaiban meghatározott szankciókkal büntethetők.

II. FEJEZET: Iskolán kívüli tevékenységek

106. cikk

Az iskolai egységek iskolán kívüli nevelő tevékenységeit, mint személyes fejlesztési eszközöket, az iskolai egység szervezési kultúráját megerősítő módszert és mint az iskolai motiváció, óralátogatás és teljesítmény javítóeszközét, valamint a tanulók egyes magaviseleti problémáinak orvoslására szolgáló tevékenységet gondolták el.

107. cikk

(1) Az iskolai egységek iskolán kívüli oktatási tevékenységei a tanórákon kívül zajlanak.

(2) Az iskolai egységében folytatott tanórákon kívül nevelő tevékenységeket az iskolai egységen belül vagy az iskolai egységen kívül is tarthatják, gyerekeknek fenntartott egységekben, klubokban, iskolai sportklubokban, sportlétesítményekben, oktatási, kulturális, sport, turisztikai, szórakozási létesítményekben.

108. cikk

(1) Az iskolai egységeken belül zajló tanórákon kívüli nevelő tevékenységek lehetnek: kulturális, polgári, művészi, műszaki, alkalmazott, tudományos, sport, turisztikai, közúti oktatási, vállalkozói, polgári védelmi, egészségvédelmi és önkéntességi tevékenységek.

(2) Az iskolán kívüli nevelő tevékenységek az alábbiakból állhatnak: oktató-nevelő programok és projektek, versenyek, fesztiválok, kiállítások, kampányok, kulturális csere-programok, kirándulások, ünneplések, expedíciók, iskolák, táborok és tematikus karneválok, viták, képzések, szimpóziumok, tanulmányi látogatások, látogatások, workshopok stb.

(3) A tevékenységeket szervezheti minden óvoda előtti/óvódás/iskolás csoport/osztály gyermekápolója/tanítója/oktatója/tanára az óvodás kor előtti/ óvodáskori esetekben, illetve az osztályfőnök, valamint szervezhetők az iskolai egység szintjén, az iskolai és iskolai oktatáson kívüli projektek és tervek felelőse által.

(4) Az iskolán kívüli oktatási tevékenységeket az iskolai egység tanári tanácsa határozza meg, a tanulók tanácsával együtt, a tanulók és a szülői bizottság vagy egyesület képviselői, gyámok vagy hivatalos fenntartók által javasolt lehetőségek alapján, valamint az iskolai egység rendelkezésére álló források függvényében.

(2018. január 22., a VII. cím, I. fejezet, 108. cikke módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 35. pontja által.)

(5) Az olyan iskolán kívüli tevékenységek szervezése, melyek feltételezik más helységekbe való utazást, mint táborok, kirándulások, expedíciók, szabadidős tevékenységek, a Oktatási Minisztérium által jóváhagyott szabályzat alapján történik.

(6) Az iskolán kívüli nevelő tevékenységek esemény naptárát az iskolai egység vezetőségi tanácsa hagyja jóvá.

109. cikk

Az iskolán kívüli nevelő tevékenységek egységi szinten való kiértékelése az alábbiakat veszi figyelembe:

a) kulcs-kompetenciák fejlesztésének és változatossá tételének mértéke;

b) felelősségtudat és társadalmi integráció mértéke;

c) szervezési kultúra;

d) az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó mentalitás fejlesztésének mértéke.

110. cikk

(1) Az iskolai egység iskolán kívüli nevelő tevékenységeinek éves kiértékelését az iskolai és iskolán kívüli oktató projektek és tervek koordinátora végzi.

(2) Az iskolai egység szintjén folytatott iskolán kívüli nevelő tevékenységekre vonatkozó éves jelentést a tanári tanácsban mutatják be és vitatják meg, illetve a vezetőségi tanács hagyja jóvá.

(3) Az iskolai egység szintjén folytatott iskolán kívüli oktató tevékenységekre vonatkozó éves jelentés része az adott iskolai egység oktatási minőségéről szóló éves jelentésnek.

111. cikk

Az iskolai egység szintjén folytatott tanórákon kívüli tevékenységek kiértékelése része az iskolai egység intézményi kiértékelésének.

III. FEJEZET: A gyermekek/tanulók értékelése

1. SZAKASZ: A tanulmányi eredmények értékelése. Az iskolai év lezárása

112. cikk

A értékelés alapjául az szolgál, hogy az adott tantárgyra/tantárgyakra vonatkozó sajátos kompetenciák viszonylatában, a tanuló milyen tanulmányi szinten van. Az értékelés célja az oktató-nevelő folyamat optimizálása.

113. cikk

(1) A jogszabály értelmében, a román tanügyi rendszerben az értékelést tantárgy, tanulmányi terület vagy képzési modul szintjén végzik.

(2) A közoktatási oktatási rendszerben, a értékelés a  kompetenciákra fekteti a hangsúlyt, a tanulók, szülők és katedrák számára reális feed-back-et biztosít és az egyéni tanulási tervek alapjául szolgál.

(3) A értékelés - minősítés, jegy, pontszám stb. formájában kimutatott eredményeit tilos kényszerítő eszközként használni, ezek, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kizárólag a tanulási eredményeket tükrözik.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 113. cikk, (2) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 36. pontja által.)

114. cikk

(1) Az tanulmányi eredmények értékelését folyamatosan végzik, a teljes iskolai év alatt.

(2) Az előkészítő osztály végén, az iskolai év alatt végzett fizikai, érzelmi, szociális, kognitív fejlődés, a nyelvezet és kommunikáció, valamint a gyerek tanuláshoz szükséges készségeinek és magatartásának értékelését, egy, a felelős pedagógus által készített jelentéssel zárják, melyet az Oktatási és Kutatási Minisztérium által jóváhagyott módszertan alapján állítanak ki.

115. cikk

(1) Az értékelési eszközöket a tanulók korának és pszicho-pedagógiai jellegzetességeinek és minden tantárgy sajátosságainak függvényében határozzák meg.

Ezek az alábbiak:

a) szóbeli értékelés;

b) tesztek, írott értékelés;

c) gyakorlati tevékenységek és kísérletek;

d) beszámolók;

e) projektek;

f) beszélgetések;

g) portfoliók;

h) gyakorlati tesztek;

i) más a módszertani bizottságok által kidolgozott és az igazgató által jóváhagyott eszközök vagy az Oktatási és Kutatási Minisztérium/tanfelügyelőségek által, a jogszabályoknak megfelelően, kidolgozott eszközök.

(2) Az elemi oktatásban, az I.-IV. osztályokban, a középfokú oktatásban és a felsőfokú technikumi oktatásban, a tanulók minden tantárgy/ modul, kivéve a többnyire gyakorlati tárgyakat, esetében félévente legalább egy írott felmérést teljesítenek.

116. cikk

A értékelési teszteket, a vizsga témákat és az írott félévi dolgozatokat, az iskolai tantervekben meghatározott didaktikai-módszertani követelmények alapján dolgozzák ki, melyek az Országos tanterv részei.

117. cikk

(1) A felmérés eredményeit az alábbi módokon közölhetik:

a) az óvoda előtti, óvodás és előkészítő osztály esetében – a gyerek fejlődésére vonatkozó leíró értékelés;

b) az I.-IV. osztályokban és azokban az iskolai egységekben, melyek súlyos, mély vagy társult fogyatékossággal küzdenek – minősítés;

c) a középfokú és felsőfokú technikumokban– 1 és 10 közötti osztályzat;

d) A jelen rendelet értelmében, az írott értékeléseken,előforduló  csalásokat, beleértve az iskolai egység szintjén szervezett írásbeli vizsgákon megállapítottakat is  1-es jeggyel osztályozzák, vagy esetenként, elégtelen minősítéssel.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 117. cikke módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 37. pontja által.)

(2) A felmérések eredményeit az osztálynaplóba vezetik be, kék színű tintával, a következőképpen: „Minősítés/ dátum” vagy „Osztályzat/ dátum”.

118. cikk

(1) Az óvoda előtti és az óvodás szinteken mért eredményeket megküldik és megbeszélik a szülőkkel, gyámokkal vagy a hivatalos fenntartóval.

(2) A minősítéseket/osztályzatokat kötelező módon közlik a tanulókkal, a minősítést/osztályzatot adó pedagógus bevezeti az osztálynaplóba és a tanuló bizonyítványába.

(3) Azokban az iskolai egységekben, ahol a tanítást a nemzeti kisebbségek nyelvén végzik, a tanárok a minősítéseket ezeken a nyelveken is közölhetik.

(4) Az egy félévben, egy bizonyos tárgyból adott minősítések/osztályzatok száma, kivéve a félévi dolgozatok osztályzatát, legalább egyenlő a tárgyból hetente tartandó órák számával, melyet a tanterv határoz meg. Kivételt képeznek azok a tantárgyak, melyekből hetente egy órát tartanak, ez esetben a minősítések/osztályzatok száma legalább kettő.

(5) A modulokba szervezett tanterv esetén, a félévi osztályzatok száma összefügg a modulokra szánt tanterv szerinti órák számával, valamint a modul struktúrájával, általában egy osztályzat minden 25 óra után. Egy modulon belül az osztályzatok minimális száma kettő.

(6) A pótvizsgára álló tanulók, legalább eggyel több minősítéssel/osztályzattal rendelkeznek, a (4) bekezdésben meghatározott osztályzat számán felül, az utolsó minősítést/osztályzatot általában a félév utolsó két hetében adják.

(7) A tanügyminiszter rendelete határozza meg azokat a tárgyakat, melyekből kötelező a félévi dolgozat megírása, illetve az időszakot is, mely alatt az előbbi dolgozatokat megírják.

(8) A félévi dolgozatok osztályzatait bevezetik az osztálynaplóba és egy külön órán megtárgyalják a tanulókkal. A dolgozatokat az iskolai év végéig az iskolai egységben őrzik.

119. cikk

(1) Minden félév és minden iskolai év végén a tanári kar köteles a tanulók tanulmányi helyzetét lezárni, a jelen rendelet előírásainak megfelelően.

(2) Minden félév végén az elemi oktatást végző tanító/oktató/tanár vagy az osztályfőnök megvitatja az osztálytanáccsal a magaviseleti osztályzatokat, mely során felmérik az óralátogatásokat és a tanuló magaviseletét, az iskolai egység által alkalmazott szabályok betartását.

(3) Minden félév végén az elemi oktatást végző tanító/ oktató/ tanár vagy az osztályfőnök konzultál az osztálytanáccsal a tanulók iskolai eredményei kiértékelésének összeállítása érdekében.

 

120. cikk

(1) A jelen rendelet előírásaival megegyező számú osztályzatokból, minden tantárgy esetében kiszámolják a féléves átlagot.

(2) Azon tantárgyak esetében, melyeknél nem kötelező a félévi dolgozat megírása, az átlagot az osztályzatok aritmetikai átlagának a legközelebbi egész szám irányába való kerekítésével kapják meg. 50 század különbségnél a tanuló javára kerekítenek.

(3) Az időszakos értékelés átlaga az osztálynaplóba bevezetett osztályzatok aritmetikai átlaga, kivétel a félévi dolgozat osztályzata, az átlagot két tizedessel, kerekítés nélkül számítják ki.

(4) Azon tantárgyak esetében, melyeknél kötelező a félévi dolgozat megírása, a félévi átlagot a következőképpen számolják ki: „félévi átlag = (3Á+D)/4”, ahol „Á” az időszakos értékelés átlaga, „D” a félévi dolgozaton elért osztályzat. Az így kapott osztályzatot a legközelebbi egész számra kerekítik. 50 század különbségnél a tanuló javára kerekítenek.

(5) Minden tárgy évi átlagát a két félévi átlag aritmetikai átlaga adja meg, két tizedessel számolva, kerekítés nélkül. Amennyiben a tanulót testnevelésből egy félévre egészségügyi okokból felmentették, az évi átlag osztályzata annak a félévnek az átlag lesz, mely alatt a tanuló nem volt felmentve.

(6) A félévi dolgozatok osztályzatát és a félévi és évi átlagokat piros tintával vezetik be a naplóba.

(7) Amennyiben a tantervet modulokba szervezték, minden modul önálló oktatási egységnek felel meg. Egy modul átlagát a modul alatt adott osztályzatokból számolják ki, a (2) bekezdésbe foglaltak értelmében. Egy év közben lezáruló modul átlagát a lezárás pillanatában számolják ki, függetlenül mikor végződik a félév. Ez számít a modul éves átlagának is.

(8) Az általános évi átlagot minden tárgy/modul évi átlagaiból és a magaviseleti átlagból számolják ki, mint aritmetikai átlagot, kerekítés nélkül. A modulokba szervezett tantervek esetén, az általános átlagot egy tantárgy átlagának kiszámolásával hasonlóan kapják meg.

121. cikk

(1) Az I. – IV. osztályokban minden tantárgyból félévi és évi minősítéseket állapítanak meg.

(2) Ezekben az osztályokban, a tárgyak/ tanulmányi területek félévi minősítését a következőképpen határozzák meg: kiválasztják a félév során odaítélt két leggyakoribb minősítést, majd az ismétlési és rögzítési időszakos értékelés során adott minősítéseket, a pedagógus választhat a két minősítés közül.

(3) Ezekben az osztályokban, a tárgyak/tanulmányi területek éves átlaga megfelel a tanító által, az alábbi kritériumok alapján kiválasztott minősítések egyikének:

a) a tanuló előmenetele vagy hanyatlása;

b) az erőfeszítés-teljesítmény aránya;

c) a tanuló motivációjának növekedése vagy csökkenése;

d) a tanító által meghatározott és a szülők tudomására hozott feladatok elvégzése a kiegészítő vagy felzárkóztató programok keretében.

122. cikk

(1) Az elemi oktatásban, a tárgyak féléves és éves minősítéseit a tanító/oktató/tanár/szaktanár bevezeti az osztálynaplóba. A magaviseleti osztályzatokat az elemi oktatást végző tanítók/oktatók/tanárok vezetik be a naplóba.

(2) Az alsó és felső középfokú oktatásban és a felnőttoktatásban, a féléves és éves tárgyi/ modul átlagokat az a tanár vezeti be az osztálynaplóba, aki az adott tárgyat/ modult tanította. A magaviseleti átlagokat az osztályok osztályfőnökei vezetik be a naplóba.

123. cikk

(1) Azok a tanulók, akiket felmentenek a fizikai erőkifejtés alól, kötelesek a testnevelési órákon megjelenni. Ezen tanulók nem kapnak minősítést/ osztályzatot és esetükben nem számolnak félévi és évi átlagokat abban a félévben évben, mely során felmentéssel rendelkeznek.

(2) Az egészségügyi okok miatt felmentett tanulók esetében, a testnevelés tanár az osztálynapló megfelelő rovatába bevezeti a „A … félévben orvosi felmentés” vagy „A … iskolai évben orvosi felmentés”, megjegyzi továbbá az orvosi dokumentum jellegét és kiadási dátumát, számát. Az orvosi dokumentumot a tanuló titkárságon őrzött személyes mappájához csatolják.

(3) A félévre vagy iskolai évre felmentett tanulók nem kötelesek a testnevelésórán felszerelésben megjelenni, viszont sport-terembe való belépéshez megfelelő cserecipővel kell rendelkezniük. A hiányzásaikat az osztálynaplóba bevezetik.

(4) A felmentett tanulók közösségbe való integrálása érdekében, az orvosi javallatoknak megfelelően, a testnevelés tanár kioszthat nekik különböző adminisztratív feladatokat, mint például: bíráskodás, időmérés, technikai elemek jegyzése, pontarány vezetése stb.

(2018. január 22.,a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 123. cikk, (4) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 38. cikke által.)

124. cikk

Azon sportoló tanulók iskoláztatása, akiket a nemzeti sportszövetségek kiválasztanak az olimpiai/teljesítmény központokba, azokban az iskolai egységekben történik, melyek ezekhez a központokhoz közel helyezkednek el és megfelelnek a csapatkiválasztás dinamikájának. Azokban a időszakokban elért iskolai eredményeket, melyeket az említett központokba való felkészülések alatt érnek el, megküldik azoknak az iskolai egységeknek, melyekhez ezek a tanulók tartoznak. Amennyiben az iskoláztatás olyan egységekben zajlik, melyek nem tudják biztosítani egy adott tantárgyból való felkészülést, ezen tanulók tanulmányi helyzetét lezárhatják azokban az iskolai egységekben, melyekhez eredetileg tartoznak, miután ide visszatérnek, a jelen rendelet előírásait figyelembe véve.

125. cikk

(1) Azon kiskorú tanulók szülei, gyámjai vagy hivatalos fenntartói, illetve a nagykorú tanulók, akik látogatni szeretnék a vallásórákat, igényelhetik ezt, egy írásos, az iskolai egységhez címzett kérelem beadásával, melyben pontosítják a kért vallás megnevezését.

(2) A vallásórára vonatkozó igény lemondását ugyancsak a nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanulók esetében a szülő, gyám vagy hivatalos fenntartó  írott kérelme által igényelhetik.

(3) Amennyiben a szülők/ gyám vagy hivatalos fenntartó  az iskolai év közben  kérik a vallásóráról való visszavonást, a tanuló tanulmányi eredményeit a vallásórán elért eredmények nélkül zárják le.

(4) Ugyanígy járnak el azon tanulók esetében, akiknek objektív okok miatt nem sikerült biztosítani a vallásórák látogatását.

(5) A (3) és (4) bekezdésben felsorolt helyzetekben lévő tanulók számára az iskolai egység alternatív foglalkoztatási tevékenységeket biztosít, melyek jellegét a vezetőségi tanács határozza meg.

126. cikk

(1) Mindazon tanulóknak, akik az iskolai év végén minden tantárgyból/modulból legalább 5,00/„Elégséges” minősítésű átlagot, illetve magaviseletből legalább 6,00/„Elégséges” minősítésű átlagot kapnak, jogukban áll a következő évfolyamra lépni.

(2) A pedagógiai, teológiai és katonai középiskolák azon tanulói, akik magaviseletből 8,00-nál kisebb évi átlagot érnek el, nem folytathatják tanulmányaikat az említett profilokon. Ezen tanulók kénytelenek a következő tanévtől más középiskolákba átiratkozni, a jogszabályi előírásoknak megfelelően és az érdekelt iskolai egységek szervezeti és működési szabályzatának értelmében.

127. cikk

(1) A sport vagy művészeti tanszakokra járó tanulók, akik nem érnek el legalább 6-os átlagot a szaktantárgyból, nem megfelelőnek minősítik.

(2) Kivételesen az (1) bekezdésbe foglaltaktak szerint, azok a tanulók, akik zene és koreográfia szakú osztályokba tanulnak, nem megfelelőnek minősítést kapnak abban az esetben is, ha az év végi vizsgán nem érik el legalább a 6,00 osztályzatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tanulók kötelesek a következő iskolai évtől más szakágú iskolai egységekbe átiratkozni, a jogszabályok és az érintett egységek szervezési és működési szabályzata előírásait betartva.

128. cikk

Félév vagy év végén halasztják azokat a tanulókat, akik tanulmányi eredményeit egy vagy több tantárgyból nem lehet lezárni az alábbi okok miatt:

a) a tantárgy/modul féléves óraszámának legalább 50%-ról igazoltan vagy igazolatlanul hiányoztak;

b) igazgatói jóváhagyással, bizonyos intézmények kérésére felmentést kaptak az óralátogatás alól, annak érdekébe, hogy fesztiválokon és szakmai, kulturális, művészi és nemzeti és nemzetközi sport vetélkedőkön, edzőtáborokban és különleges felkészítőkön részt vehessenek;

c) a minisztérium által elismert külföldi ösztöndíjakban részesültek;

d) meghatározott időre más államokban tanultak;

e) nem rendelkeznek az átlagok kiszámításához szükséges minimális számú osztályzattal/minősítéssel vagy nem rendelkeznek féléves vagy éves az osztálynaplóba bevezetett minősítéssel/átlaggal az adott tantárgyakból/modulokból, más, a fentiektől eltérő és a tanári karnak fel nem róható okokból.

129. cikk

(1) Az első félévben halasztott tanulók lezárhatják iskolai helyzetüket, az iskolába való visszatérést követő első négy hét alatt.

(2) Az (1) bekezdésben tárgyalt tanulók tanulmányi helyzetének rendezését az első félévhez beírt minősítések/osztályzatok alapján végzik, de a felmérés időpontjának dátumával.

(3) A második félévben halasztást nyert tanulók, az első félévben halasztást nyert tanulók, akik az (1) és (2) bekezdés értelmében nem rendezték tanulmányi helyzetüket vagy az egész évre halasztást nyert tanulók lezárását a pótvizsgák előtt, a vezetőségi tanács által kijelölt időszakban rendezik. Azok a tanulók, akiknek egy vagy két tantárgyból nem sikerül átmenő osztályzatot szerezni a halasztást nyert tanulóknak fenntartott vizsgaidőszakban, részt vehetnek az ezt követő pótvizsgákon. Az előkészítő, illetve az első osztályban halasztást nyert tanulók, akik nem jelennek meg a vizsgákon, beiratkozást nyernek abba az osztályba, amelyre iskolai helyzetük nem volt rendezve.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 129. cikk, (3) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 39. pontja által.)

130. cikk

(1) Pótvizsgára maradnak azok a tanulók, akik két tantárgyból/modulból „Elégtelen”/5,00 alatti átlagot érnek el, valamint azok a tanulók, akik nem mennek át a záróvizsgán legfentebb két tantárgyból.

(2) Amennyiben a tanterv modulokba van szervezve, pótvizsgára maradnak azok a tanulók, akik:

a) 5,00 alatti átlagot érnek el azokon a modulokon, melyek az iskolai év közben zárulnak le, függetlenül azon modulok számától melyeken nem értek el átmenő osztályzatot;

b) legfentebb két modulon 5,00 alatti átlagot érnek el azokon a modulokon, melyek az iskolai év végén zárulnak le, valamint azok a tanulók, akik a záróvizsgán legfentebb két modulon nem érték el az átmenő osztályzatot.

(3) A pótvizsgára maradt tanulók számára, évente egy pótvizsgaidőszakot szerveznek, a minisztérium által megszabott időszakban.

(4) A (2) bekezdés, a) pontjában említett pótvizsgára maradt tanulók számára egy különleges pótvizsgaidőszakot is szerveznek, az iskolai év utolsó hetében. A különleges pótvizsgaidőszakban elért modul átlagok, egyben az adott modulok évei átlagának is megfelelnek.

131. cikk

(1) Osztályismétlőnek nyilvánítják:

a) azokat a tanulókat, akik több mint két tantárgyból/iskolai év végén lezáruló modulból„Elégtelen”/5,00 alatti átlagot érnek el. Az előírás vonatkozik azokra a tanulókra is, akik a 130. cikk, (4) bekezdése értelmében megrendezett különleges pótvizsgaidőszakban több mint két modulon nem értek el átmenő osztályzatot;

b) azok a tanulók, akik magaviseletből „Elégtelen”/6,00 alatti évi átlagot érnek el;

c) azok a pótvizsgára maradt tanulók, akik nem jelennek meg a pótvizsgák letételére vagy a 130. cikk, (4) bekezdése értelmében megszervezett különleges pótvizsgákon vagy nem szereznek minden tantárgyból/ modulból átmenő osztályzatot a pótvizsgán;

d) azok a halasztást nyert tanulók, akik legalább egy tantárgyból/modulból nem jelennek meg az iskolai helyzetet rendező vizsgaidőszakban;

e) visszairatkozási joggal rendelkező eltávolított tanulók; ezek iskolai dokumentumaira a következő megjegyzés kerül „Eltávolítás/tanulói jogviszony megszüntetése miatt osztályismétlő, újra iratkozási joggal”, vagy „3 évig tartó bármilyen iskolai egységre érvényes visszairatkozási jog nélkül”.

(2) Az előkészítő, illetve az első osztály végén a tanulókat nem hagyhatják osztályismétlőnek. Azok a tanulók, akik az iskolai év alatt tanulási nehézségekkel küszködtek, melyek bekerültek az előkészítő osztály végén összeállított jelentésbe vagy az első osztály végén tartott kiértékelésbe, a fizikai, érzelmi, társadalmi, kognitív, nyelvi és kommunikációs, valamint a tanulással szembeni magatartással kapcsolatosan, megmaradnak azokban a közösségekben, melyekben tanultak és a következő iskolai év során egy hiánypótlási/felzárkóztatási programba kerülnek, melyet az elemi oktatást végző tanító/oktató/tanár bonyolít le a megyei/bukaresti Oktatási támogatási központ munkatársa segítségével.

132. cikk

(1) Az osztályismétlő tanulók beiratkozhatnak a következő iskolai évbe ugyanolyan szintű osztályba, ugyanazon iskolai egység keretében, még akkor is, ha ez esetben az osztálylétszám a megengedett maximális számot meghaladja, vagy más iskolai egységhez iratkozhatnak át.

(2) A felső középfokú oktatásban és a posztlíceumi oktatásban az első tanulmányi év végén osztályismétlésre maradt tanulók visszairatkozhatnak az esetben is ha így az osztály létszáma az engedélyezett iskoláztatási szám fölé emelkedik.

(3) A középiskola felső ciklusa és a posztlíceumi oktatás során, a tanulók legfentebb kétszer lehetnek osztályismétlők. Egy tanévet csak egyszer lehet megismételni.

(4) Azok a tanulók, akik a középiskolai felső ciklust vagy a posztlíceumi oktatást már másodszorra ismételnek osztályt, vagy aki a harmadik osztályismétlés szélén állnak, befejezhetik tanulmányaikat a csökkentett látogatással működő osztályokban.

133. cikk

(1) A pótvizsgaidőszak lejárta után, azok a tanulók, akik csak egy tantárgyból/modulból nem szereztek átmenő osztályzatot, jogosultak arra, hogy újabb vizsgát kérelmezzenek. Ezeket jól indokolt esetekben, egy iskolai évben egyszer, az igazgató hagyja jóvá.

(2) Az újabb vizsgán való részvételre vonatkozó kérelmet az iskolai egység titkárságán lehet benyújtani, a pótvizsgák eredményeinek kifüggesztésétől számított 24 órán belül.

(3) Az újra-vizsgáztatás a kérelem dátumától számított két napon belül kerül sorra, de nem később, mint az új iskolai év kezdeti dátuma.

(4) Felülvizsgálati bizottságot igazgatói határozat alapján nevezik ki és más tanárokból áll mint az előző vizsgáztatást végző tanárok.

134. cikk

(1) A pótvizsgára maradt tanulók és az évi halasztást nyert tanulók esetében az értékelés az adott tantárgy egész évben tanult anyagából történik, a tantervnek megfelelően.

(2) Az egy félévre halasztott tanulók esetében a lezárás érdekében megrendezett értékelés csak az adott félév anyagából történik.

(3) Azon tanulók esetében, akik különbözeti vizsgát tesznek le, az értékelés az egész évi tananyagból, vagy helyzet szerint a tananyag egy bizonyos részéből történik.

(4) Azok a tantárgyak/ modulok, melyek esetében különbözeti vizsgára van szükség, azon osztály szakosodásának közös és a differenciált tananyagában találhatók melybe az átiratkozást szeretnék és mely szaktantárgyakat a diák azelőtt nem tanulta.

(5) Amennyiben a tanuló az első félév után iratkozik át, a titkár azon osztály naplójába, melybe átiratkozott csak azokat az osztályzat átlagokat vezeti be az első félévnek megfelelő helyre, mely tantárgyakat az új szakon/szakmai képzésen tanulni fog. A különbözeti vizsgákon szerzett osztályzatok, melyeket azon tantárgyakból tett le melyek megtalálhatóak az új osztály közös és differenciált tananyagában és melyeket a tanuló az átiratkozás előtt nem tanult, az adott tantárgyak/modulok esetében az első félévi átlagoknak is megfelelnek.

(6) Az iskolai egység döntésére bízott tantárgyak esetében nem kell különbözeti vizsgát tenni.

(7) Az átiratkozott tanulók az új osztály által választott opcionális tantárgyakat fogják tanulni. Abban az esetben, amikor a tanuló a második félév elején iratkozik át, a második félévben az opcionális tantárgyakban elért eredményei egyben az adott tantárgy évei átlagának is megfelelnek.

(8) Amennyiben az átiratkozás évközben történik, a kiskorú tanuló szülei, gyámja vagy hivatalos fenntartója  / a nagykorú tanuló írásban vállalják, hogy az addig leadott opcionális tantárgy tananyagát a tanuló bepótolja.

(9) A (7). bekezdésben ismertetett esetben, az átiratba azokat az opcionális tantárgyakat is felvezetik, melyeket a tanuló az előző iskolai egység keretében tanult és melynél az első félévre az iskolai eredményei le vannak zárva, valamint azokat a tantárgyakat is, melyeket az új iskolai egység keretében tanul. Ebben az esetben, az opcionális tantárgyak félévi átlaga egyben ezek évi átlaga is lesz.

(10) Amikor legfennebb két tantárgyból/ modulból pótvizsgára maradt tanulók átiratkozásáról van szó, a szak/ szakosodás/ szakmai képzés megváltoztatásával és akik a befogadó tanintézménynél már nem tanulják az illető tantárgyakat, csak a különbözeti vizsgákat kell letenniük. Ez az előírás a halasztást nyert tanulókra is vonatkozik.

135. cikk

(1) A nappali tagozatú tanintézmények látogatásának kötelezettsége a tanuló 18. életévének betöltésével megszűnik. Azok a személyek, akik eddig az életévig nem fejezték be tanulmányaikat, és akik három évvel meghaladták az osztály korhatárát, kérésre nappali tagozaton, esti tagozaton vagy csökkentett látogatású tagozaton folytathatják tanulmányaikat.

(2) Azok a személyek, akik több mint négy évvel meghaladták az osztály korhatárát, melybe beiratkozhattak volna, és akik 14 éves korukig nem fejezték be az elemi oktatást, valamin azok a személyek, akik több mint négy évvel meghaladták az osztály korhatárát, melybe beiratkozhattak volna és akik nem fejezték be gimnáziumi tanulmányaikat, kérésre, az ún. „Második esély” program keretében folytathatják tanulmányaikat az oktatási minisztérium által jóváhagyott módszertan értelmében.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 135. cikk módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 40. pontja által.)

136. cikk

(1) Azok a tanulók, akik állampolgárságuktól vagy státuszuktól függetlenül más országban működő iskolai egységben folytatták tanulmányaikat vagy Románia területén más ország iskolai egységeinek megfelelő szervezetek által szervezett oktatási tevékenységek keretében tanultak, csak a külföldön folytatott tanulmányi eredmények megyei tanfelügyelőségek, vagy Bukarest Municípum Tanfelügyelősége általi elismerés vagy egyenértékűségi vizsgák letétele után, megszerezhetik Romániában a tanulói státuszt.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 136. cikk, (1) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 41. pontja által.)

(2) Az (1) bekezdésben említett tanulók, az egyenértékűségi eljárás lezárásáig mint hallgatók iratkozhatnak be, függetlenül attól, hogy a szülők, gyámok, hivatalos fenntartók mikor kérelmezték a beiratkozást.

(3) A hallgatói státusszal rendelkező tanulók tevékenységét ideiglenes osztálynaplókba tartják nyilván, az ide feljegyzett eredmények és óralátogatás gyakorisága a külföldön végzett tanulmányok elismerési eljárása után kerülnek az osztálynaplóba, illetve az esetleges egyenértékűségi vizsgák letétele után.

(4) Az állampolgárságtól és jogállástól függetlenül, a hallgatóként való beiratkozáskor az osztály szintjét az iskolai egység igazgatója határozza meg, a vezetőségi tanács által a rendelkezésre álló jelentés alapján meghozott döntése szerint, melyet az iskolai egység szintjén megalakult bizottság állít össze, mely olyan tanárokból áll, akik azon a szinten tanítanak, amely szintre a beíratást kérelmezték, a bizottság magába foglalja az iskolai pszichológust/tanácsadót és az igazgatót/aligazgatót.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 136. cikk, (4) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 41. pontja által.)

(5) A tanuló helyzetének értékelésnél és a (4) bekezdésben említett határozat meghozásánál figyelembe veszik: a tanuló életkorát és érzelmi magatartását, a szülők ajánlását, egy összefoglaló verbális értékelésen elért eredményt, az iskolai fejlődés kilátását.

(6) Amennyiben a szülők, a gyámok vagy a hivatalos fenntartók nem értenek egyet a bizottság javaslatával, melynek értelmében a tanulót az osztály szintjére beíratnák,   az érintettek  írásos felelősségvállalása mellett a jelöltet abba az osztályba iratják, amelyet a szülők a gyámok vagy a hivatalos fenntartók választanak.

(7) A szülők, gyámok vagy a hivatalos fenntartók ahhoz az iskolai egységhez adják be a tanulmányok elismerésére vonatkozó dokumentumokat, melybe a  tanuló mint hallgató jár. Az iskolai egység, a hallgatói státusz megadása után 5 napon belül megküldi ezeket a dokumentumokat a tanfelügyelőségnek. Az iktatástól számított 5 napon belül, a XI.-XII. osztályok esetében a tanfelügyelőség megküldi ezen dokumentumokat a minisztériumi szakosztálynak, az ettől különböző szintű osztályok esetében az jogszabályok előírási szerint járnak el. Az Oktatási Minisztérium, a dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül kiadja az egyenértékűségi dokumentumot.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 136. cikk, (7) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 41. pontja által.)

(8) Amennyiben a tanuló szülei, gyámjai vagy hivatalos fenntartók  a hallgatói státusz megszerzésétől számított 30 napon belül nem adják be a dokumentumokat, a tanulót a Romániában kijárt osztály utáni osztályba írják be vagy a (4) bekezdésben ismertetett bizottság által javasolt osztályba.

(9) A megyei tanfelügyelőség, Bukarest Tanfelügyelősége, valamint a minisztérium által a tanulmányok elismerésére vonatkozó jóváhagyás kiadásától számított 15 napon belül a tanulót bevezetik az osztálynaplóba és az ideiglenes naplóban lévő információkat – osztályzatok, hiányzások stb. – átvezetik az osztálynaplóba.

(10) Amennyiben a más országban működő iskolai egységben folytatott tanulmányokat vagy Románia területén más ország iskolai egységeinek megfelelő szervezetek által szervezett oktatási tevékenységek keretében szerzett tanulmányokat nem ismerték el vagy csak részlegesen ismerik el a megyei tanfelügyelőségek vagy Bukarest Város Tanfelügyelősége, illetve a minisztérium által, és az utolsó elfogadott osztály és azon osztály, melybe a hallgató státuszú tanulót beíratták, között egy vagy több ki nem járt/el nem végzett/el nem fogadott osztály van, a (4) bekezdésben ismertetett bizottság, legfentebb 30 napon belül írásban kérelmezi a tanfelügyelőségen a tanuló értékelését az el nem ismert iskolai helyzete rendezése érdekében.

(11) A (10) bekezdésben bemutatott helyzetben a tanfelügyelőség egy értékelő bizottságot hoz létre, mely tanügyi személyzetből és legalább egy tanfelügyelőből/ módszertanosból áll, mely bizottság 20 napon belül értékeli a tanulót, a hatályban lévő tantervek alapján, minden tantárgyból/modulból, melyek az el nem fogadott osztályok tantervében szerepelnek és melyeket az illető tanuló nem végzett el. A vizsgák letétele után a tanulót az utolsó elvégzett osztály utáni osztályba írják be, vagy elismerés, vagy a (10). bekezdésben említett vizsgák alapján. Az értékelés módját és az eredményeket jegyzőkönyvbe veszik, melyet abban az iskolai egységben őriznek, melybe a tanuló beiratkozott. Ez az eljárás érvényes, állampolgárságtól és státusztól függetlenül, minden olyan személy esetében, aki kérelmezi tanulmányai folytatását a romániai tanügyi rendszerben, anélkül, hogy módjában állna olyan dokumentumokat bemutatni, melyek bizonyítják külföldön elvégzett vagy Románia területén más ország iskolai egységeinek megfelelő szervezetek által szervezett tanulmányait, melyek nincsnek a Romániai közoktatás minőségét biztosító ügynökség különleges nyilvántartásában.

(2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 136. cikk, (11) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 41. pontja által.)

(12) A tanulót értékelik annak érdekében, hogy az iskolai átiratába bekerülhessenek azon tantárgyak osztályzatai melyek minden el nem fogadott tanévre vonatkoznak, fordított sorrendben, az utolsó tanulmányi évvel kezdődően. Amennyiben a tanuló 3 vagy több tantárgyból/modulból nem megy át a (10). bekezdés által előírt vizsgákon, akkor egy alacsonyabb szintű osztálynak megfelelő értékelésen fog átesni. Amennyiben a tanuló nem megy át legalább két tantárgy különbözeti vizsgáin, alacsonyabb szintű osztálynak megfelelő értékelésnek vetik alá, majd kifüggesztik az eredményeket. Amennyiben az eredmények kifüggesztésétől számított 24 órán belül a kiskorú tanuló szülei, gyámja vagy a hivatalos fenntartók kérelmezik egy újabb értékelés megszervezését, ezt a kérelmet jóváhagyják. Abban az esetben, ha a tanuló az újabb vizsgákon sem megy át, a tanulót abba az osztályba veszik fel, melyre vonatkozóan minden tantárgyvizsgát letesz.

(13) Azok a személyek, akik nem ismerik a román nyelvet, a román nyelvtanfolyamokra való beiratkozást a minisztériumi rendelet által maghatározott szabályozás szerint végzik. Azon személyek esetébe, akik nemzetközi védelmet kérnek, vagy már rendelkeznek ilyen jellegű védelemmel, az romániai tanügyi rendszerbe való beiratkozásuk, függetlenül az oktatási formától, a kiskorú tanulók esetében a szülők, gyámjaik vagy a hivatalos fenntartók kérésére vagy a nagykorú tanulók kérésére történik. A romániai tanügyi rendszerbe való beiratkozást csak a román nyelv ismeretére vonatkozó tanfolyamokon való részvétel esetében lehetséges, vagy a tanulmányok elismerésére vonatkozó jóváhagyás kézhezvétele után, vagy a (10), (11) és (12) bekezdésekben ismertetett eljárások után. Azon személyek esetébe, akik nemzetközi védelmet kérnek, vagy már rendelkeznek ilyen jellegű védelemmel, a román nyelv tanulásával egyidejűleg. az Oktatási Minisztérium rendeletének előírásai értelmében a tanulmányok folytatása a „Második esély” program keretében is lehetséges, , (2018. január 22., a VII. cím, III. fejezet, 1. szakasz, 136. cikk, (13) bekezdése módosult a 3027/2018. sz. rendelet I., 41. pontja által.)

(14) A migráns munkavállalók gyerekeire vonatkozóan a hatályba lévő, kötelező oktatást biztosító jogszabályokat alkalmazzák.

(15) A külföldi tanulókra vonatkozóan, akik a romániai tanügyi rendszerben szeretnék tanulmányaikat elvégezni, a minisztérium külföldi tanulók román tanügyi rendszerben való iskoláztatására vonatkozó rendelkezések érvényesek.

137. cikk

(1) A romániai állami, magán vagy felekezeti iskolai egységek tanulói számára, akik meghatározott időre más államban szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szülők vagy fenntartók írott kérésére fenntartják helyeiket annál az iskolai egységnél ahonnan elmennek.

(2) Amennyiben egy személy, függetlenül az állampolgárságtól vagy státusztól, az iskolai év megkezdése után kérelmezi az iskolai egységbe való felvételét, alkalmazzák a tanulmányok elismerésére vonatkozó eljárásokat, vagy, esetenként, az előző cikkek előírásait, amennyiben a külföldön folytatott tanulmányokat nem lehet egyenértékűnek elfogadni.

138. cikk

(1) Az állami, magán vagy felekezeti iskolai egységek tanári tanácsai érvényesítik a tanulók osztályonkénti iskolai helyzetét, a tanítás lezárása érdekében összehívott ülés keretében, a titkár pedig jegyzőkönyvbe veszi a felsőbb szintre jutott tanulók, a pótvizsgára, osztályismétlésre, halasztásra maradt, illetve az elbocsátott tanulók számát, valamint azon tanulók nevét, akik magaviseletből 7,00-nél kisebb, a pedagógiai, teológiai és katonai iskolai egységekben 8,00-nál kisebb osztályzatot/„Jó”-nál kisebb minősítéseket szereztek.

(2) A pótvizsgára, halasztásra maradt vagy osztályismétlő tanulók helyzetét az iskolai egység írásban közli ezek szüleivel, gyámjaival vagy hivatalos fenntartóikkal, illetve a nagykorú tanulóval, az elemi oktatást végző tanító/oktató/tanár vagy osztályfőnök személyében, a félévi/évi tanítási tevékenységek lezárása után legtöbb 10 napon belül.

(3) A halasztást nyert vagy pótvizsgára maradt tanulók esetében az elemi oktatást végző tanító/oktató/tanár vagy osztályfőnök írásban közli a szülőkkel, gyámokkal vagy hivatalos fenntartókkal a pótvizsgák programját és az iskolai eredmények lezárásának időszakát.

(4) A szülők, gyámok vagy hivatalos fenntartók vagy nagykorú tanuló belegyezése nélkül nem tehetők nyilvánossá a tanulók dokumentumai, kivéve az utólag módosított és kiegészített, a gyermekek jogainak védelméről szóló 272/2004. sz. törvény által előírt kivételes eseteket.

V. FEJEZET:

2. SZAKASZ: Oktatási egységek által megszervezett vizsgák

139. cikk

(1) Az oktatási egységek által megszervezett vizsgák a következők:

a) javító vizsga;

b) iskolai helyzetet lezáró vizsgák a halasztott diákok számára;

c) különbözeti vizsga olyan diákok számára, akik beiratkozását az oktatási egységbe az ilyen típusú vizsgák sikeres letétele feltételezi;

d) vizsgáztatások/értékelések a diákok előkészítő illetve az V. osztályba való beiratkozása céljából.

(2) Líceumi vagy szakmai oktatásba, beleértve a duális szakmai és műszaki oktatásba való felvételi vizsgák, valamint az országos felmérő vizsgák szervezése az oktatási egységekben az oktatási miniszter által jóváhagyott módszertannak megfelelően történik. 

(2018. január 22-én a VII. cím III. fejezet 2. szakasz 139. cikk (2) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 42. pontjával)

(3) Tilos vizsgát szervezni a diákoknak az elemi oktatás első osztályában való beiratkozáshoz. Ebben az esetben a szakvizsgát csak olyankor kell tartani, ha a szülő, gyám vagy hivatalos fenntartó úgy dönt, hogy a törvényes korhatár előtt kívánja a gyereket beíratni a felkészítő osztályba, és ezt a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont /Bukaresti Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont valósítja meg.

(4) A (3). bekezdés előírásai alól kivételt képeznek, a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatást biztosító oktatási egységek, amelyek felmérhetik/ tesztelhetik az oktatás nyelvének ismereti szintjét, abban az esetben, ha a felkészítő osztályokba több a jelentkező, mint a helyek száma, az oktatási és tudományos kutatási miniszter által jóváhagyott elemi oktatásba való beiratkozás módszertana alapján. 

(5) Vizsgák szervezése a diákok felkésztő osztályba való beiratkozása érdekében csak a művészeti és sport profilú iskolák esetében megengedett, a képességek felmérésére az oktatási és tudományos kutatási miniszter által jóváhagyott elemi oktatásba való beiratkozás módszertana alapján. 

(6) Vizsgák szervezése a diákok V. osztályba való beiratkozásakor, a következő esetekben megengedett:

a) olyan oktatási egységek számára, ahol nincs elemi oktatás, és az V. osztályba való beiratkozási kérések száma meghaladja a helyek számát;

b) művészeti és sport profilú iskolák számára, a megfelelő képességek felmérésére;

c) olyan oktatási egységek számára, ahol egy világnyelvet intenzíven tanító osztályok működnek, az illető nyelv ismerete szintjének felmérése érdekében.

(7) Azok a diákok, akik az V. osztályba való beiratkozást megelőzően, egy világnyelvet intenzíven tanító osztályokban nyelvi kompetencia vizsgát tettek egy világnyelvből és megszereztek egy A1 vagy annál magasabb szintű oklevelet, felvételt nyernek az illető idegen nyelvi ismeretek felmérése nélkül, de csak akkor, ha ilyen osztályokba jelentkező diákok száma kisebb vagy egyenlő a világnyelvet intenzíven tanító osztályoknak jóváhagyott helyek számával. Abban az esetben, ha a világnyelvet intenzíven tanító osztályt választó diákok száma nagyobb, mint az ilyen osztályok számára jóváhagyott helyek száma, minden diáknak vizsgázni kell, hogy felmérjék az illető nyelv ismeretének szintjét

140. cikk

A különbözeti vizsgák, általában az iskolai szünidők ideje alatt zajlanak.

141. cikk

A különbözeti vizsgáknál, azon diákok számára, akik át szeretnének iratkozni egyik oktatási egységből a másikba, nincs újravizsgázási lehetőség.

142. cikk

(1) A vizsgákon három féle próba létezik: írásbeli, szóbeli és gyakorlati, eset szerint. Minden vizsgán általában a három próbából kettőt le kell tenni – az írásbelit és a szóbelit.

(2) Azon tantárgyak/tanulmányi modulok vonatkozásában, amelyeknél a profilnak és/vagy a szakosítás/szakmai felkészítés okán, szükség van a gyakorlati próbára is, ennek letétele valamint a második próba megválasztása az oktatási egység igazgatója és a katedra tagjai döntése alapján történik.

(3) A gyakorlati vizsgát olyan tantárgyak/modulok esetében kell tenni, amelyek többnyire ilyen tevékenységet folytatnak.

(4) Az oktatási egység igazgatója dönti el, végzéssel és a vezetőtanács határozata alapján a vizsgabizottság összetételét és a vizsgák idejét. A javítóvizsgák bizottságát minden tartárgy esetében egy elnök és két vizsgáztató tanár alkotja. A bizottság felel a tételek összeállításáért.

(5) Minden vizsgán, a diákok értékelése ugyanolyan szakos  tanárok által történik, mint amiből a jelölt vizsgázik, vagy esetenként, rokon/hasonló oktatási területű szakról.

(6) A javítóvizsgán részt vevő diákok vizsgáztatásánál, az egyik tanár az, aki az iskolai évben a tantárgyat/tanulmányi modult a diáknak tanította. Kivételes esetben, ha a diák és a tanár között konfliktushelyzet alakult ki, ami ártana az értékelés eredményének, a vizsgabizottságba egy másik, ugyanolyan szakos vagy esetenként rokon/ hasonló oktatási területű szakos tanárt kell kinevezni.

143. cikk

(1) Az írásbeli vizsga az elemi oktatásban 45 percet tart és 90 percet a középiskolai és líceum utáni oktatásban, azt követően, hogy a tételt a táblára felírták, illetve a diák kézhez kapta a tételeket tartalmazó lapot. Az írásbeli vizsga két tételváltozatot tartalmaz, amelyek közül a diák az egyiket oldja meg, választása szerint. 

(2) A szóbeli vizsga tanár-diák közötti dialógus formájában zajlik, tételhúzás alapján. A tételek száma kétszerese az illető tantárgyból/ modulból vizsgázó diákok számának. Minden tétel két tárgyat tartalmaz. A diák csupán egy alkalommal cserélheti ki a húzott tételt.   

(3) Minden vizsgáztató tanár külön osztályozza a diákot minden próba után. A szóbeli vagy gyakorlati próba osztályzata egész szám. Az írásbeli próba osztályzata lehet törtszám is. A két vagy három próba osztályzata számtani középarányosának legközelebbi egész számra felkerekített értéke lesz a javítóvizsga végső osztályzata, az 50-es törtrészt a diák javára kell felkerekíteni.   

(4) A javítóvizsgán a diák által elért átlagosztályzat a két vizsgáztató tanár által megadott végső osztályzat számtani középarányosa lesz, két tizedessel, kerekítés nélkül. A két vizsgáztató tanár által megadott osztályzat között nem elfogadható egy pontnál nagyobb eltérés. Ellenkező esetben az osztályozást a vizsgabizottság elnöke végzi. 

(5) Az olyan osztályokban, ahol az ismereteket minősítéssel értékelik, az eljárás a következő: az írásbeli dolgozatok kijavítása és a szóbeli vizsga letétele után, minden vizsgáztató ad egy összesített minősítést; a diák végső minősítését a javítóvizsgán a két vizsgáztató tanár közös megegyezéssel dönti el.  

144. cikk

(1) A javítóvizsgán részt vevő diák vizsgája sikeresnek számít az illető tantárgyból/vizsgamodulból, ha eléri legalább a „Elégséges” minősítést/ 5,00 átlagosztályzatot.

(2) Minden évben átmenőnek nyilvánítjákl azt a diákot, aki minden tantárgyból/modulból, amelyből javítóvizsgát tett, eléri legalább a „Elégséges” minősítést/ 5,00 átlagosztályzatot.

 (3) A javító-, az évet halasztó diákok iskolai helyzetét lezáró, és az egy évet tanult tantárgyat elismerő különbözeti vizsgán elért átlagosztályzat jelenti az illető tantárgy éves átlagosztályzatát és ez kerül az éves átlagosztályzat számításába.

(4) Az iskolai helyzetet lezáró vizsgáknál, olyan diákok esetében, akik halasztást kapnak a második félévre, vagy egy, csak egy félévet tanult tantárgyat elismerő különbözeti vizsgáknál elért osztályzat az illető tantárgyból a diák félévi osztályzatnak felel meg.

145. cikk

(1) A javító vagy halasztó diákok, akik alapos, a vizsga napjától számított 7 napon belül benyújtott okmánnyal igazolt okok miatt nem tudnak a vizsgán megjelenni, a vizsgát letehetik egy, az vezetőtanács által meghatározott dátumon, de még a következő tanév kezdete előtt.

(2) Kivételes esetekben, azaz okmánnyal igazolt kórházi tartózkodás, ágyhoz kötöttség stb. esetén, a tanfelügyelőség jóváhagyhatja a vizsgát az új tanév kezdete után is.

146. cikk

(1) Az iskolai helyzetet lezáró, javító és a halasztó diákok által letett, beleértve az ismételt vizsgákon elért eredményeket, a vizsgáztató tanárok rögzítik a vizsganaplóban, majd az oktatási egység főtitkára/titkára bevezeti az osztálynaplóba, az eredmény kitűzését követő 5 napon belül, de nem később, mint az új iskolai év kezdete, a 145. cikk (2) bekezdésben előírt helyzetek kivételével, amikor az eredményt a kitűzést követő öt napon belül rögzítik az osztálynaplóban.

(2) A különbözeti vizsgákon elért eredményeket a vizsgáztató tanárok a vizsganaplóban rögzítik, a törzskönyvben és az osztálynaplóban pedig az oktatási egység főtitkára/titkára.

(3) A vizsganaplóban rögzítésre kerül minden próbán elért minősítés/ osztályzat, minden vizsgáztató tanár által adott végső osztályzat vagy minősítés, illetve a diák által elért átlagosztályzat vagy végső minősítés. Közvetlenül a vizsgák befejezése után a vizsganaplót aláírják a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság elnöke.

(4) A vizsgabizottság elnöke átad az oktatási egység titkárának minden vizsgával kapcsolatos okmányt: a vizsganaplókat, a diákok dolgozatait és a szóbeli / gyakorlati vizsgán készült feljegyzéseit. E dokumentumokat közvetlen a vizsgák lezárása után kel leadni, de nem később az új tanév kezdeténél, a 145. cikk (2) bekezdésben előírt helyzetek kivételével.

(5) A diákok dolgozatai és a szóbeli /gyakorlati vizsgán készült feljegyzései egy évre megőrzésre kerülnek az oktatási egység levéltárában.

(6) A javító vizsgák, a halasztott diákok helyzetét lezáró vizsgák eredményét valamint a diákok éves iskolai helyzetét jól látható helyen ki kell tűzni két nappal a vizsgaidőszak lejárta után és rögzíteni kell a tanári kar első gyűlésének jegyzőkönyvében.

147. cikk

A javító- és megismételt vizsgák vizsgaidőszakának lejárta után a tanító/oktató/ tanár/osztályfőnök az osztálynaplóban rögzíti azon diákok helyzetét, akik részt vettek ezeken a vizsgákon.

IV. FEJEZET: Gyerekek és diákok átíratása

148. cikk

A gyerekeknek és diákoknak jogában áll átiratkozni egyik tanulmányi csoportból a másikba, egyik oktatási egységből a másikba, egyik iskolai hálózatból a másikba, egyik szakról a másikra, egyik szakirányból/szakmai képesítésből a másikba, egyik oktatási formából a másikba, jelen szabályzat és azon oktatási egység működési szabályzata előírásainak megfelelően, ahová át szeretne iratkozni. 

149. cikk

A gyerekek és diákok átiratkozása azon oktatási egység vezetőtanácsának jóváhagyásával történik, ahová az átiratkozási kérelem szól, és azon oktatási egység vezető tanácsának tanácsadó véleményével, ahonnan át szeretne iratkozni.

150. cikk

(1) Az iskola előtti, elemi, középiskolai, szakmai, líceumi, líceum utáni valamint duális szakmai és műszaki oktatásban a diákok átiratkozhatnak az egyik tanulmányi csoportból a másikba ugyanabban az oktatási egységben vagy egyik oktatási egységből a másikba az oktatási csoportban létező kisiskolások, diákok létszáma függvényében.

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 150. cikk (1) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 43. pontjával)

(2) Kivételes esetekben, amikor az átiratkozás nem megvalósítható az oktatási csoportban létező kisiskolások, diákok létszáma miatt, a tanfelügyelőség jóváhagyhatja a megengedett létszám meghaladását, hogy az átiratkozás megvalósulhasson. 

151. cikk

(1) A szakmai, líceumi, líceum utáni valamint duális szakmai és műszaki oktatásban az olyan átiratkozásoknál, ahol megváltozna az iskolai hálózat, a felkészítés területe, szakirány/szakmai felkészítés, ezek jóváhagyása a különbözeti vizsga letételét feltételezi. 

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 151. cikk (1) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 44. pontjával)

(2) Azokat a tantárgyakat/ modulokat, amelyekből különbözeti vizsgát kell tenni, a két kerettanterv összehasonlításával állapítják meg. A különbözeti vizsgák módozatát az oktatási egység vezető tanácsa határozza meg a katedra tagjai javaslatainak felhasználásával.

152. cikk

(1) A líceumi, szakmai, líceum utáni oktatás diákjai átiratkozhatnak, ha az oktatási formát megőrzik, a következő feltételek tiszteletben tartásával:

a) a líceumi oktatásban a IX. osztályos diákok csak az első félév után iratkozhatnak át, és ha a felvételi átlagosztályzatuk legalább egyenlő az átiratkozásra igényelt szakirányra utolsónak bekerült diák átlagosztályzatával; különleges orvosi helyzetekben, a megyei/bukaresti orvosi bizottság engedélye, ha ilyen létezik, vagy az igazoló orvosi okmányok alapján, és a 155. cikk (4) bekezdésben előírt kivételes esetekben a líceumi oktatás IX. osztályos diákjai átiratkozhatnak már az első félévben, vagy még annak megkezdése előtt is, tiszteletben tartva a fent említett bejutási átlagosztályzatot; kivételes orvosi helyzetekben a megyei tanfelügyelőség/bukaresti tanfelügyelőség, az Oktatási Miniszter engedélyével jóváhagyhatja az átiratkozás végrehajtását az átlagosztályzat feltételének mellőzésével;

b) a líceumi oktatásban, a X-XII/XIII. osztályos diákok általában átiratkozhatnak, ha az utolsó évben elért átlagosztályzatuk legalább annyi, mint az utolsó átmenő diák átlagosztályzata abban az osztályban, ahova át szeretnének iratkozni;

c)a három éves szakmai oktatásban, a IX. osztályos diákok csak az első félév után iratkozhatnak át, ha a felvételi átlagosztályzatuk legalább egyenlő az átiratkozásra igényelt szakképesítésre utolsónak bekerült diák átlagosztályzatával; különleges orvosi helyzetekben a három éves szakmai oktatás IX. osztályos diákjai átiratkozhatnak már az első félévben, vagy még annak megkezdése előtt is, a megyei/ bukaresti orvosi bizottság engedélyével, tiszteletben tartva a fent említett bejutási átlagosztályzatot;

d) a három éves szakmai oktatásban, a X. és XI. osztály diákjai általában átiratkozhatnak, ha az utolsó évben elért átlagosztályzatuk legalább annyi, mint az utolsó átmenő diák átlagosztályzata abban az osztályban, ahova át szeretnének iratkozni. Ezen előírás kivételeit az vezetőtanácsnak kell jóváhagynia;

e) a líceumi oktatás IX., X. és XI. osztályos diákjai átiratkozhatnak a három éves szakmai oktatás ugyanazon osztályaiba a különbözeti vizsga letétele után, osztályonként 30-as létszám tiszteletben tartásával és azon oktatási egység szervezési és működési szabályzata által előírt feltételek alapján, ahova az átiratkozást kérték;

f) azok a diákok, akik elvégezték a három éves szakmai oktatás IX. osztályát, csakis a líceumi oktatás IX. osztályába iratkozhatnak át, tiszteletben tartva azon szak- és szakirány felvételi osztályzatát, ahova be szeretne iratkozni. A három éves szakmai oktatás X. és XI. osztályos diákjai a líceumi oktatás X. osztályába iratkozhatnak át, tiszteletben tartva annak az osztálynak az átlagosztályzatát, ahova át szeretnének iratkozni, és miután letették a különbözeti vizsgát;

g) a líceumi oktatás végzős osztályaiból a diákok átiratkozhatnak a rendes óralátogatású, nappali látogatásrendű oktatásból rendes óralátogatású esti látogatásrendű oktatásba, a végzős évbe, az I. félév elvégzése és szükség esetén a különbözeti vizsga letétele után.

(2) Az (1) bekezdés c), d), e) és f) bekezdései alkalmazandóak a szakmai és műszaki duális oktatásban is.

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 152. cikk (1) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 45. pontjával)

153. cikk

A líceumi, szakmai és líceum utáni oktatás diákjai a következő képpen iratkozhatnak át egyik oktatási formából a másikba:

a) a csökkentett óralátogatású oktatás diákjai átiratkozhatnak a rendes óralátogatású oktatásba a különbözeti vizsga sikeres letétele után, ha minden tantárgyból/tanulmányi modulból az éves átlagosztályzatuk legalább 7,00-es, a megengedett létszám keretein belül, és az oktatási egység szervezési és működési szabályzata által előírt feltételek mellett; az átiratkozás általában ugyanabba az osztályba történik, kivételt képeznek a csökkentett óralátogatású oktatás végzős osztályba járó diákjai, mivel ott a tanulmányi idő hosszabb egy évvel, így ezek a rendes óralátogatású oktatás végzős osztályába iratkozhatnak át;

b) a rendes óralátogatású oktatás diákjai átiratkozhatnak a csökkentett óralátogatású oktatásba, az osztály legnagyobb létszámának határain belül;

c) a líceumi oktatás végzős osztályainak diákjai átiratkozhatnak a rendes óralátogatású oktatásból a csökkentett óralátogatású oktatásba, a végzős  évben, az első félév elvégzése és ha esedékes, a különbözeti vizsgák  letétele után. A szakmai és műszaki duális oktatás diákjai átiratkozhatnak olyan oktatásba amely nem rendelkezik az ilyen oktatás jellemzőivel, a különbözeti vizsgák  letétele után, ha esedékes,  a maximális osztálylétszám keretein belül, és az oktatási egység szervezési és működési szabályzatában rögzített feltételek mellett; a líceumi, szakmai és líceum utáni oktatás diákjai átiratkozhatnak a szakmai és műszaki duális oktatásba,  a különbözeti vizsgák  letétele után, ha esedékes és  a maximális osztálylétszám keretein belül.

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 153. cikk C. betű módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 46. pontjával)

154. cikk

(1)A diákok átiratkozása egy világnyelv rendes oktatási rendszeréből egy világnyelvet intenzíven oktató illetve kétnyelvű oktatási rendszerbe, a következő képpen valósítható meg:

a) gimnáziumi szinten, az V. osztállyal kezdődően, a diákok, akik  átiratkoznak egyik oktatási egységből a másikba,  egy világnyelv rendes oktatási rendszeréből egy világnyelv intenzív oktatási rendszerébe, nyelvi képesség- és ismereti vizsgát kell letenni;

b) a nyelvi képesség- és ismereti vizsgát azon oktatási egység dolgozza ki, ahová a diák átiratkozik, egy olyan bizottság által, amelyet erre a célra jelölt ki az oktatási egység vezetősége;

c) líceumi szinten, a IX. osztállyal kezdődően, azok a diákok, akik átiratkoznak egy világnyelvet intenzíven oktató illetve kétnyelvű osztályokba, (esetenként) különbözeti  és nyelvi kompetenciákat ellenőrző vizsgát tesznek abban az oktatási egységben, ahová átiratkoznak.

(2)A vizsga tételeit egy olyan bizottság dolgozza ki, amelyet erre a célra jelölt ki az oktatási egység igazgatója.  

(3) A frankofón kétnyelvű szekciók diákjai, akik kérik a nem nyelvi tantárgy megváltoztatását, a félévek közötti vakációban különbözeti vizsgát tesznek.  

155. cikk

(1) Azokat az átiratkozásokat, amelyek során megőrződik az oktatási formát, a profilt és/vagy a szakirányt, általában a két félév közötti vagy a nyári vakációban kell lebonyolítani. Kivételt képeznek az iskola előtti szinteken történő átiratkozások, amelyeket bármikor a tanév folyamán le lehet bonyolítani, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit. 

(2) Az olyan átiratkozások, ahol az oktatási forma is változik, a következő időszakokban valósíthatóak meg:

a) a rendes óralátogatású oktatásból a csökkentett óralátogatású oktatásba, általában a két félév közötti vagy a nyári vakációban lehet átiratkozni; ugyanebben az időszakban kell magvalósítani szakmai műszaki duális oktatásba/-ból, valamint  a szakmai műszaki duális oktatásból a líceumi műszaki oktatásba és fordítva történő átiratkozásokat. A tanév folyamán történő átiratkozásokat kivételes módon a 155. cikk (4) bekezdésében leírt esetekben lehet jóváhagyni.

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 155. cikk (2) bekezdés A. betű módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 47. pontjával)

b) a csökkentett óralátogatású oktatásból a rendes óralátogatású oktatásba, csak a nyári vakációban.

(3) Az olyan átiratkozásoknál, ahol az oktatási forma nem változik csak a profil és/vagy a szakirány, ezeket általában a nyári vakációban kell lebonyolítani, azon oktatási egység igazgató tanácsának határozata szerint, ahová a diák át szeretne iratkozni.

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 155. cikk (3) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 48. pontjával)

(4) A diákok átiratkozása a tanév folyamán kivételes esetekben megvalósítható, jelen szabályzat előírásainak tiszteletben tartásával, a következő esetekben:

a) ha a szülők más településen levő lakcímre, illetve Bukarest más kerületébe költöznek;

b) orvosi javaslatra, amely egy közegészségügyi igazgatóság által elvégzett szakértői véleményezés alapján került kiállításra;

c) líceumi oktatású osztályból szakmai oktatású osztályba;

d) művészeti, sport vagy katonai oktatásból/-ba;

e) egy világnyelvet intenzíven oktató vagy kétnyelvű oktatású osztályból a másik osztályokba;

f) más kivételes esetben, a tanfelügyelőség vezető tanácsának jóváhagyásával.

156. cikk

A kettes vagy hármas ikrek átiratkozhatnak a nagyobb átlagosztályzattal rendelkező testvér osztályába, vagy fordítva, a szülő, gyám vagy a hivatalos fenntartók kérésére, illetve a diákok kérésére, ha azok nagykorúak, és az oktatási egység vezető tanácsának jóváhagyásával.

157. cikk

(1) Kivételes esetekben a védelmi, közrend és nemzetbiztonsági rendszerhez tartozó líceumi és líceum utáni oktatás diákjai, akik katonai karrierre <<Alkalmatlan>>/<<Nem megfelelő>> minősítést kaptak, akik súlyos kihágásokat követnek el, vagy akik nem kívánják tovább látogatni az illető oktatási egység óráit, a tanév folyamán átiratkoznak az Oktatási Minisztérium hálózatába tartozó oktatási egységekbe. Az átiratkozás jelen szabályzat előírásainak, valamint azon minisztériumokra jellemző szabályzatok előírásainak tiszteletben tartásával történik, amelyekhez azok az oktatási egységek tartoznak, ahova a diák be van iratkozva. 

(2) Az aktív, elhunyt, sebesült vagy törvény szerinti rokkantsági fokozatba sorolt, következő kategóriájú  személyzet: hadsereg kötelékébe tartozó személy, szerződéses katona, katonai szolgálat idején vagy miatt különleges státussal rendelkező köztisztviselő vagy civil személyzet gyerekei, kérésre, átiratkozhatnak az Oktatási Minisztérium hálózatába tartozó líceumi vagy líceum utáni oktatási egységekből a védelmi, közrend és nemzetbiztonsági rendszerhez tartozó líceumi és líceum utáni oktatási egységekbe, ha teljesítik a besorozási feltételeket, a válogatáson <<Felvéve>> minősítést kapnak, a jelentkezési dosszié alapján, az illető minisztérium sajátos szabályzatainak megfelelően.  

(2018. január 22-én a VII. cím IV. fejezet 157. cikk módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 49. pontjával)

158. cikk

(1) A magán vagy vallási középiskolai oktatás diákjai átiratkozhatnak az állami oktatási egységekbe, jelen szabályzat feltételei mellett.

(2) Az állami középiskolai oktatás diákjai átiratkozhatnak a magán oktatásba, a befogadó egység beleegyezésével és annak saját szervezési és működési szabályzata által leszögezett feltételei mellett. 

159. cikk

(1) A kivételes nevelési feltételeket igénylő gyerekek/ifjak számára, azok fejlődése függvényében, javasolni lehet azok átirányítását a különleges nevelésből a tömegnevelés felé és fordítva.

(2) Az átirányítási javaslatot a szülő, gyám, a hivatalos fenntartó teszi vagy az a tanár, aki a szóban forgó gyermekkel dolgozott, illetve az iskolai pedagógiai tanácsos. Az átirányítási határozatot a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont/Bukaresti Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont iskolai és szakmai irányító bizottsága hozza meg, a szülők, gyámok vagy a hivatalos fenntartók beleegyezésével. 

160. cikk

Az átiratkozás jóváhagyása után, a befogadó oktatási egységnek 5 munkanapon belül kötelessége lekérni a diák tanulmányi helyzetét. Az oktatási egységnek, ahonnan a diák átiratkozik, az igénylés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kötelessége elküldeni befogadó oktatási egységnek a diák tanulmányi helyzetét. A tanulmányi helyzet megérkezéséig az oktatási egységtől, ahonnan a diák átiratkozik, az átiratkozott diák az órákon, mint hallgató vesz részt

VIII. CÍM: Oktatási egységek értékelése

I. FEJEZET: Általános utasítások

161. cikk

Az intézményes értékelés a törvényes előírásoknak megfelelően történik, két alapvető formában:

a) az oktatási egységek intézményes értékelő vizsgálata;

b) a nevelés minőségének külső és belső értékelése.

162. cikk

(1) Az oktatási egységek intézményes értékelő vizsgálata a különböző kategóriájú oktatási egység eredményeinek általános értékelését jelenti, azok egyértelmű összehasonlításával a nevelési politikával, az elérni óhajtott célkitűzésekkel és ezek működésében felvállalt színvonallal.  

(2) Az intézményes felmérő ellenőrzést a tanfelügyelőség és a minisztérium végzi az oktatási egységek általános ellenőrzésével, a minisztérium által kidolgozott, oktatási egységek ellenőrzése szabályzatának előírásai szerint.

(3) A törvény által előírt feladatok ellátása során, az iskolai ellenőrzés alkalmával, a tanfelügyelőségek:

a) eligazítják, ellenőrzik és nyomon követik az előadó- oktató-értékelő tevékenységek minőségét;

b) eligazítják, ellenőrzik, nyomon követik és felmérik az oktatási egység menedzsmentjének minőségét.

(4) Az oktatási egységek vezetősége és az oktató személyzet nem utasíthatják vissza az iskolai ellenőrzést, kivéve azon helyzeteket, amikor okmányokkal igazolt objektív okok miatt, ezek nem tudják elvégezni a mindennapi tevékenységeiket.

II. FEJEZET: A nevelés minőségének belső felmérése

163. cikk

(1) A nevelés minősége állandó elsőbbségnek örvend az oktatási egységben, és főleg a tanulás eredményeire összpontosul.

(2) A belső felmérést a középiskolai oktatás minőségének biztosítása területén alkalmazandó jogszabályok szerint kell megvalósítani.

164. cikk

(1) A mindenkori jogszabályok alapján, minden oktatási egységben létre kell hozni a Minőség felmérő és biztosító bizottságot (CEAC).

(2) A mindenkori jogszabályok alapján, az oktatási egység kidolgozza és alkalmazza saját stratégiáját, és a Minőség felmérő és biztosító bizottság működésének saját szabályzatát.

(3) Az oktatási egység vezetősége közvetlenül felel a szolgáltatott nevelés minőségéért.

165. cikk

Az önértékelő és belső ellenőrző folyamatok során a szakmai és műszaki oktatási egységek a Szakmai és műszaki oktatás minőségét biztosító országos keret eszközeit alkalmazzák. 

166. cikk

(1) A minőség felmérő és biztosító bizottság összetételét, feladatait és felelősségeit a törvényes előírások szerint kell megvalósítani. 

(2) A minőség felmérő és biztosító bizottság tevékenysége javadalmazható, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően.

(3)Bármilyen, a Középiskolai Oktatás Minőségét Biztosító Országos Ügynökség vagy a minisztérium által végzett ellenőrzés vagy külső minőség felmérés az oktatási egység tevékenysége belső értékelő jelentésének elemzésén alapul.

III. FEJEZET: A nevelés minőségének külső felmérése

167. cikk

(1) Az oktatási egységek általános ellenőrzésétől eltérő, különleges intézményes felmérésnek számít a nevelő szervezetek engedélyezését, akkreditációját és időszakos felmérését végző intézményes felmérés, amelyet a Középiskolai Oktatás Minőségét Biztosító Országos Ügynökség végez.

(2) Az oktatási egységekben folyó nevelés minőségének külső felmérését, a törvényes előírásoknak megfelelően, a Középiskolai Oktatás Minőségét Biztosító Országos Ügynökség végzi.

(3) Az oktatási egységek alávetik magukat az értékelő és akkreditáló folyamatoknak, törvényes feltételek mellett.

(4) Az értékelés, engedélyezés és akkreditáció az intézményi struktúra szintjén történik, a törvényes előírásoknak megfelelően.

(5) Középiskolai Oktatás Minőségét Biztosító Országos Ügynökség által megvalósított külső felmérésnek alávetett oktatási egységek esetében, elkülöníthetően biztosítanak az alapfinanszírozásból összegeket a költségek fedezésére, amelyek a Középiskolai Oktatás Minőségét Biztosító Országos Ügynökség által, erre a tevékenységre felszámolt díjakat jelenti

IX CÍM: Partnerek az oktatásban

I. FEJEZET: A szülők, gyámok és hivatalos fenntartók jogai

168. cikk

(1) Az oktatási egységek fő partnerei a nevelésben az óvodás/kisiskolás/diák szülei, gyámjai vagy hivatalos fenntartói.

(2) A gyermek/ diák szüleinek, gyámjainak, vagy hivatalos fenntartóinak hozzáférése van a gyerekeikre vonatkozó oktatási rendszerrel kapcsolatos minden információhoz. 

(3) A gyermek/ diák szüleinek, gyámjainak, hivatalos fenntartóinak jogában áll támogatást kapni az oktatási rendszertől, hogy fejlődjön és javítsa partner készségeit a szülő-iskolai közötti kapcsolatban.

169. cikk

(1) A gyermek/diák szülőjének, gyámjának, hivatalos fenntartójának jogában áll időszakosan tájékoztatást kapni saját gyermekének iskolai helyzetéről és magatartásáról.

(2) A gyermek/diák szülőjének, gyámjának, hivatalos fenntartójának csak a saját gyermekére vonatkozó tájékoztatást áll jogában megszerezni

170. cikk

(1) A gyermek/diák szülője, gyámja, hivatalos fenntartója bemehet az oktatási egységbe, a belépési eljárás szerint, ha:

a) behívták/időpontja van megbeszélésre egy tanárral vagy az oktatási egység igazgatójával/aligazgatójával;

b) valamilyen tevékenységben vesz részt a tanárokkal együtt;

c) kérvényt szeretne benyújtani az oktatási egység titkárságán;

d) előre beütemezett találkozón vesz részt az óvónővel/oktatóval/ tanítóval/ tanárral/ osztályfőnökkel;

e) a szülői szövetség által szervezett tevékenységen vesz részt.

(2) A vezető tanácsnak kötelessége kidolgozni a szülők, gyámok és hivatalos fenntartók oktatási egységbe való belépésének eljárását.

171. cikk

Szülőknek, gyámoknak és hivatalos fenntartóknak jogában áll jogi személyiséggel rendelkező társaságokba tömörülni, a mindenkori törvénykezésnek megfelelően. 

172. cikk

(1) A szülő/ gyám/ hivatalos fenntartó által jelentett olyan konfliktushelyzetek megoldása, amelyben saját gyermeke is érintett, baráti megbeszélés útján történik az érintett oktatási egység munkavállalóival, a nevelővel/ óvónővel/ tanítóval/ tanárral/ osztályfőnökkel. A gyermek/ diák szülejének/ gyámjának/ hivatalos fenntartójának jogában áll igényelni, hogy a beszélgetésen vegyen részt a szülők képviselője is. Ha a baráti megbeszélés nem vezetne a konfliktus megoldásához a szülőnek/ gyámnak/ hivatalos fenntartónak jogában áll az oktatási egység vezetőségéhez fordulni, írásos kérésben, a problémát megoldandó. 

(2) Abban az esetben, ha a szülő/gyám/ hivatalos fenntartó úgy véli, hogy a konfliktushelyzet nem nyert megoldást az oktatási egység szintjén, jogában áll írásban a tanfelügyelőséget felkérni a konfliktushelyzet kezelésére és megoldására.

II. FEJEZET: Szülők, gyámok vagy hivatalos fenntartók kötelezettségei

173. cikk

(1) A törvényes előírásoknak megfelelően a szülőnek, gyámnak vagy hivatalos fenntartónak kötelessége biztosítani a kötelező oktatás diákjának iskolalátogatását, intézkedik ennek beiskoláztatásáról, egészen a tanulmányok elvégzéséig;

(2) Az a szülő, gyám, vagy hivatalos fenntartó, aki nem biztosítja a gyerek beiskolázását a kötelező oktatási időszakban, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően 100 lei és 1000 lei közötti pénzbüntetéssel sújtható vagy közösség javára folytatott munka elvégzésére kötelezhető. 

(2018. január 22-én a IX. cím II. fejezet 173. cikk (2) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 50. pontjával)

(3) A (2) bekezdésben előírt kihágás megállapítását és a pénzbüntetés kiszabását a polgármester által erre a célra meghatalmazott személyek végzik, az oktatási egység vezető tanácsának bejelentésére.

(4) A mindenkori törvénykezésnek megfelelően, a gyermek/diák beíratásánál az oktatási egységbe, a szülőnek, gyámnak, hivatalos fenntartónak kötelessége felmutatni a kért orvosi okmányokat, hogy a csoportban/ osztályban megőrizhető legyen az egészséges környezet, és megelőzzék a közösség/ oktatási egység többi közvetlen kedvezményezettje egészségi állapotának megromlását;

(5) Szülőnek, gyámnak és hivatalos fenntartónak kötelessége havonta legalább egy alkalommal, közösen megbeszélt lehetőségek segítségével kapcsolatba lépni az óvónővel /tanítóval/középiskolai tanárral /elemi iskolai tanárral/osztályfőnökkel, hogy tudomást szerezzen a gyermek/diák előmeneteléről. A szülő, gyám, hivatalos fenntartó jelenléte rögzítésre kerül a nevelő/óvónő/ tanító/tanár/osztályfőnök füzetébe, névvel, keltezéssel és aláírással.

(2018. január 22-én a IX. cím II. fejezet 173. cikk (5) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 50. pontjával)

(6) A szülő, gyám vagy hivatalos fenntartó anyagilag felel a diák által az iskola vagyonához tartozó javak megrongálásával okozott károkért

(7) Az óvodás vagy kisiskolás szülejének, gyámjának vagy hivatalos fenntartójá- nak kötelessége elkísérni őt az oktatási egység bejáratáig, és a nevelő tevékenység/órák végeztével, onnan átvenni. Abban az esetben, ha a szülő, gyám vagy hivatalos fenntartói nem tud ilyen tevékenységet folytatni, ezzel megbíz egy másik személyt.

(2018. január 22-én a IX. cím II. fejezet 173. cikk (7) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 50. pontjával)

(8) Az elemi, gimnáziumi és a líceumi oktatás alsó ciklusában részt vevő diákok szüleinek, gyámjának vagy hivatalos fenntartójának kötelessége írásban igényelni a diák kilépését egy külföldi oktatási egységbe való beíratás okán.

(9) A (7). bekezdés rendelkezései nem alkalmazandóak olyan esetekben, ha a gyerekeknek az oktatási egységbe/-ből való szállítása iskolabuszokkal történik. A biztonság biztosítását érkezéskor és távozáskor az oktatási egység területén, különösen a felkészítő osztályos diákok számára, az oktatási egység szervezési és működési szabályzata szögezi le. 

(2018. január 22-én a IX. cím II. fejezet 173. cikk (8) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 51. pontjával)

174. cikk

Mindenki számára tilos testi, szellemi, szóbeli stb. erőszaknak kitenni az oktatási egység gyerekeit/diákjait illetve személyzetét.

175. cikk

(1) Jelen szabályzat és az oktatási egység szervezési és működési szabályzatának betartása kötelező jellegű a gyermekek/diákok szülei/gyámjai/ hivatalos fenntartói számára.

(2) A 173. cikk (6) bekezdés, 174. cikk és 127 (4.) cikk rendelkezéseinek megszegése a vétkes személy köztörvényes felelősségét vonja maga után. 

II. FEJEZET: Szülők közgyűlése

176. cikk

(1) A szülők közgyűlését a csoporthoz/tanulmányi alakulathoz tartozó gyermekek/diákok szülei, gyámjai és hivatalos fenntartók alkotják.   

(2) A szülők közgyűlése dönt az oktatási egység tanárainak és vezetőségének támogatásáról a gyermekek/diákok neveléséhez szükséges feltételek biztosításához felhasznált oktatói eljárások és eszközök vonatkozásában. 

(2018. január 22-én a IX. cím III. fejezet 176. cikk (2) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 52. pontjával)

(3) A szülők közgyűlésén az egész gyermek/diák közösség általános gondjait és eseményeit tárgyalják, és nem egy gyermek/diák konkrét helyzetét. Egyetlen gyermek/diák helyzetét egyénileg kell megtárgyalni, csak az illető gyermek/ diák szüleje, gyámja, hivatalos fenntartója jelenlétében.

177. cikk

(1) A szülők közgyűlését az óvónő/tanító/középiskolai tanár/elemi iskolai tanár/osztályfőnök hívja össze, vagy az osztály szülői bizottságának elnöke, vagy a tagok 1/3-a, vagy az osztály diákjai.   

(2) A szülők közgyűlése félévenként ül össze, vagy ahányszor arra szükség van, döntésképes az illető osztály/csoport gyermekei/ diákjai szülei, gyámjai, hivatalos fenntartói fele plusz egy jelenléte esetén, és a jelenlévők fele plusz egy arányos szavazatával hoz döntéseket. Ellenkező esetben, legtöbb 7 napon belül új szülői közgyűlést kell összehívni, amely döntéseket hozhat, függetlenül a jelenlévők számától, ezek fele plusz egy arányú szavazatával.  

IV. FEJEZET: Szülői bizottság

178. cikk

(1) Az oktatási egységekben, minden csoport/osztály szintjén létezik és működik a szülői bizottság.

(2) A szülői bizottságot egyszerű szavazattöbbséggel választják, minden évben, a szülők közgyűlésén, amit az óvónő/tanító/középiskolai tanár/elemi iskolai tanár/ osztályfőnök hív össze és ő vezet le.  

(3) A szülői bizottság megválasztása céljából tartott szülők közgyűlésének összehívása a tanév kezdetét követő első 15 naptári napon történik.  

(2018. január 22-én a IX. cím IV. fejezet 178. cikk (3) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 53. pontjával)

(4) Egy csoport/osztály szülői bizottságának vezetőségi tanácsa 3 személyből áll: egy elnök és 2 tag. A választást követő első ülésen a bizottság tagjai eldöntik mindenki felelősségét, amit közölnek az óvónővel/tanítóval/középiskolai tanárral/elemi iskolai tanárral/osztályfőnökkel. 

(5) Egy csoport/osztály szülői bizottságának vezetőségi tanácsa az osztály gyerekei szüleinek, gyámjainak, hivatalos fenntartóinak érdekeit képviseli a szülők közgyűlésén, a tanári tanácsban, osztály tanácsban és a vezetőség előtt.

179. cikk

Egy csoport/osztály szülői bizottságának vezetőségi tanácsa a következő feladatokkal rendelkezik:

a) gyakorlatba ülteti az osztály szülői közgyűlésén hozott döntéseket. A határozatokat a jelen levő szülők, gyámok, hivatalos fenntartóik szavazatának egyszerű többségével hozzák;

b) támogatja a csoport/osztály illetve az oktatási egység szintjén létező projektek és iskolán kívüli nevelői tevékenységek megszervezését és lebonyolítását;

c) támogatja az erőszak megelőzésére, a biztonság és védelem biztosítására, megkülönböztetés megelőzésére és az iskolai hiányzások csökkentésére vonatkozó programok megszervezését és lebonyolítását;

d) támogatja a csoport/osztály, valamint az oktatási egység anyagi alapjai karbantartását, fejlesztését és korszerűsítését célzó tevékenységeket, a szülői szövetség tagjai által önkéntesen felajánlott hozzájárulások begyűjtésével, pénzalapok és adományok megszerzésével jogi vagy természetes személyektől, amelyeket a jogi személyiséggel rendelkező szülői szövetség gyűjt be a pénzügyi jogszabályok vonatkozó előírásainak tiszteletben tartásával;

e) támogatja az oktatási egység vezetőségét valamint  az óvónőt/tanítót/ középiskolai tanárt/elemi iskolai tanárt/osztályfőnököt és aktívan részt vesz a csoport/osztály anyagi alapjai karbantartásában, fejlesztésében és korszerűsítésében;

f) támogatja a társadalmi-szakmai tanácsadási és irányítási tevékenységek megszervezését és lebonyolítását;

g) tevékenyen részt vesz a gyerekek/diákok biztonságának és védelmének biztosításában a nevelési, de iskolán kívüli és tananyagon kívüli tevékenységek alkalmával;

h) félévenként bemutatja a szülők közgyűlésének a kirendelt alapok felhasználásának indoklását, ha van ilyen.

180. cikk

A csoport/osztály szülői bizottságának elnöke a szülők, gyámok, hivatalos fenntartók érdekeit képviseli a szülőket képviselő tanács és a szülői szövetség előtt és ezen keresztül az oktatási egységgel és más fórumokkal, szervekkel és szervezetekkel való kapcsolatban.  

(2018. január 22-én a X. cím IV. fejezet 180. cikk módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 54. pontjával)

181. cikk

(1) A szülői bizottság elhatározhatja, hogy anyagilag is támogatja, a jogi személyiséggel rendelkező szülői szövetségen keresztül és a pénzügyi jogszabályok tiszteletben tartásával, az osztály anyagi alapjainak fenntartását, fejlődését és korszerűsítését. A szülői bizottság határozata nem kötelező jellegű

(2) Egy csoport/ osztály szponzorálását egy gazdasági szervezet/természetes személy részéről, ismertetni kell a szülői bizottsággal. A szponzorálás nem von maga után további jogokat a gyerekek/ diákok/ szülők/ gyámok/ hivatalos fenntartók számára.

(3) Tilos és fegyelmi kihágásnak minősül az egység gyerekeinek/diákjainak vagy  személyzetének bevonása alapok gyűjtésébe és/vagy kezelésébe.

(2018. január 22-én a IX. cím IV. fejezet 181. cikk (3) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 55. pontjával)

V. FEJEZET: Szülőképviseleti tanács/Szülői szövetség

182. cikk

(1) Minden oktatási egység szintjén működik a Szülőképviseleti tanács.

(2) Az oktatási egység Szülőképviseleti tanácsát a szülői bizottságok elnökei alkotják.

(3) A Szülőképviseleti tanács olyan szervezet, amely nem rendelkezik jogi személyiséggel, és amely a tevékenységét az oktatási egység csoportjai/osztályai szülői bizottságának elnökei közgyűlése határozata által elfogadott szabályzat alapján fejti ki, amelynek nincs vagyona, nincs költségvetése, nincs joga tagsági díjat, szedni, adományokat és finanszírozást kapni semmilyen jogi vagy természetes személytől. Az oktatási egység tevékenységébe logisztikai és önkéntes jellegű tevékenységgel vehet részt.   

(2018. január 22-én a IX. cím V. fejezet 182. cikk (3) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 56. pontjával)

(4) Minden oktatási egységben megalakulhat a Szülői szövetség, a szövetségek és alapítványokra vonatkozó mindenkori törvénykezésnek megfelelően, amely az oktatási egységhez tartozó szülők érdekeit képviseli. 

(2018. január 22-én a IX. cím V. fejezet 182. cikk (4) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 56. pontjával)

183. cikk

(1) A Szülőképviseleti tanács egy elnököt és 2 alelnököt nevez ki, akik feladatait közvetlen a kinevezés után határozzák meg, hármuk közötti közös megegyezéssel, és amit a gyűlés jegyzőkönyvében rögzítenek.

(2) A Szülőképviseleti tanács akkor ülésezik, amikor arra szükség van. A Szülőképviseleti tanácsot annak elnöke hívja össze, vagy esetenként egyik alelnöke.

(3) Szülőképviseleti tanács kijelöli a szülők, gyámok, hivatalos fenntartók képviselőit az oktatási egység vezető szerveiben és bizottságaiban.

(4) A Szülőképviseleti tanács a tagok kétharmadának jelenlétekor számít döntésképesnek, a határozatokat nyílt szavazással hozzák, a jelenlévők egyszerű szavazati többségével. Ha nincs ki a kvórum, a gyűlést egy későbbi alkalomra hívják össze, amely döntésképes a tagok fele plusz egy jelenléte esetén.

(2018. január 22-én a IX. cím V. fejezet 183. cikk (4) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 57. pontjával)

(5) Az elnök képviseli a Szülőképviseleti tanácsot más természetes vagy jogi személlyel való kapcsolatban.

(6) Az elnök minden évben bemutatja a Szülőképviseleti tanács tevékenységi beszámolóját.

184. cikk

A Szülőképviseleti tanács a következő feladatokkal rendelkezik: 

a) az iskola döntésére bízott tananyaghoz tantárgyakat és tanulmányi területeket javasol az oktatási egységnek, akár az országos ajánlatból származókat is;

b) támogatja az oktatási egységek és a helyi közösség intézményei/nevelő szerepű szervezetek közötti partnerségeket;

c) támogatja az oktatási egységeket a hiányzások és az iskolai erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló programok lebonyolításában;

d) népszerűsíti az oktatási egység képét a helyi közösségben;

e) foglalkozik a helyi kisebbségek jellemző hagyományainak megőrzésével, népszerűsítésével és megismerésével, a multikulturalizmus és a kulturális párbeszéd fejlesztésével;

f) támogatja az oktatási egységet minden tevékenység szervezésében és lebonyolításában;

g) támogatja az oktatási egységet a szülőkkel, gyámokkal, hivatalos fenntartóikkal nevelési témában tartott tanácsadások megszervezésében és lebonyolításában;

h) közreműködik a szakosodott szociális támogató és gyermekvédelmi közintézményekkel, a gyámhatóság szerveivel vagy a hasonló tevékenységet kifejtő civil szervezetekkel annak érdekében, hogy megoldást találjanak a védelemre szoruló diákok helyzetére;

i) támogatja az oktatási egységet a végzősök társadalmi és szakmai  orientációjával, társadalomba való beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadási tevékenységében;

j) intézkedéseket javasol a diákoknak a kötelező oktatásba való beíratására és a végzősök munkahelyszerzésére;

k) közvetlenül részt vesz az oktatási egységben lefolyó partnerségek kapcsán adódó tevékenységekben,  a tanárok kérésére;

l) támogatja az oktatási egység vezetőségét a diákok biztonságának és egészségének biztosításában;

m) kezdeményez és tevékenyen részt vesz az életminőség javításában, a bennlakásokban és étkezdékben zajló tevékenység megfelelő lefolyásában;

n) támogatja az oktatási egység vezetőségét az „Iskola az iskola után” program megvalósításában.

185. cikk

(1)Az oktatási egység Szülőképviseleti tanácsa intézkedéseket tehet anyagi források bevonására, amelyeket később majd az iskola kezel, mint hozzájárulások, adományok, szponzorálások stb., hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személyek részéről, amiket a következő módon lehet felhasználni: 

a) az oktatási egység vagyonának, anyagi és sport alapjának korszerűsítése és karbantartása;

b) kitüntetések és ösztöndíjak biztosítása diákok számára;

c) bizonyos iskolán kívüli tevékenységek anyagi támogatása;

d) pénzbeli vagy anyagi támogatás nyújtása bizonytalan anyagi helyzetű családból származó gyerekeknek;

e) egyéb olyan tevékenységek, amelyek az oktatási egység előmenetelét segítik vagy amelyeket azon szülők közgyűlési határozatában hagytak jóvá, akiket képvisel.

(2018. január 22-én a IX. cím V. fejezet 185. cikk (1) bekezdés, E. betű módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 58. pontjával)

(2) A szülők szervezete közreműködik a helyi, megyei, régiós vagy országos szinten a szülők társulási formáival.

VI. FEJEZET: Tanulmányi szerződés

186. cikk

(1) Az oktatási egységek, az óvodások/kisiskolások/diákok törzskönyvbe való beírásakor tanulmányi szerződést hoznak létre a szülőkkel, gyámokkal vagy hivatalos fenntartókkal, amely tartalmazza a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit. 

(2) A tanulmányi szerződés modellje megtalálható a mellékletben, amely a szabályzat szerves részét képezi. Ezt saját magára alkalmazza minden oktatási egység, vezető tanácsi határozattal, miután azt megtanácskozta az oktatási egység szülői tanácsával. 

187. cikk

(1) A tanulmányi szerződés érvényes az egész iskoláztatási időszakra az oktatási egység keretén belül.

(2) A tanulmányi szerződés bizonyos előírásainak esetleges változtatását, kiegészítő okirattal lehet megvalósítani, amelyet mindkét fél elfogadott és amelyet a tanulmányi szerződéshez csatolnak.

188. cikk

(1) A tanulmányi törvény, kötelező módon tartalmazza a következőket: alulírottak azonosító adatait – azaz az oktatási egység, az oktatás elsődleges kedvezményezettje, a szülő, gyám vagy hivatalos fenntartó, a tanulmányi szerződés létrejöttének célja, a felek jogai, a felek kötelezettségei, a szerződés  időtartama, egyéb záradékok.

(2) A tanulmányi szerződést két eredeti példányban kell kidolgozni, egy a szülőnek, gyámnak, törvényes támogatónak, a másik az oktatási egységnek, és amely az aláírás napján lép érvénybe.

(3) Az vezetőtanács nyomon követi a tanulmányi szerződésben előírt kötelezettségek teljesítésének módját.

(4) Az osztály szülői bizottsága figyeli a tanulmányi szerződésben előírt kötelezettségek teljesítésének módját minden szülő, gyám vagy hivatalos fenntartó részéről és meghozza a megfelelő intézkedéseket jelen okmányban rögzített előírások megszegése esetén.

 (5) A védelmi, közrend és nemzetbiztonsági rendszerhez tartozó oktatási egységekbe felvett jelentkezők tanulmányi szerződést kötnek a Honvédelmi Minisztériummal, Belügyminisztériummal, Igazságügyi Minisztériummal, és más, a védelmi, információs, közrend és biztonsági téren feladatot ellátó intézménnyel, amelyben rögzítik a szerződő felek kötelezettségeit, a különleges utasításoknak megfelelően. 

VII. FEJEZET: Iskola és közösség. Az oktatási egységek és más nevelő egységek közötti partnerségek/protokollok

189. cikk

A helyi közigazgatási hatóság valamint a helyi közösség képviselői közreműködnek a  vezetőtanáccsal és az igazgatóval az oktatási egység célkitűzései megvalósítása érdekében.

190. cikk

Az oktatási egységek, az oktatás elsődleges kedvezményezettjei érdekében partnerséget hozhatnak létre egyesületekkel, alapítványokkal, oktatási és kulturális intézményekkel, gazdasági egységekkel, kormány és civil vagy más típusú szervezetekkel.

191. cikk

Az oktatási egységek, önmagukban, vagy a helyi önkormányzat hatóságaival, illetve más köz- vagy magánintézménnyel, mint: kultúrházak, továbbképző központok, szociális partnerek, civil szervezetek és hasonlóak, helyi szinten szervezhetnek állandó közösségi tanuló központokat, a különböző érdekelt célcsoport különleges szükségleteihez alkalmazott szolgáltatásokkal

192. cikk

Az oktatási egységek, a mindenkori törvénykezésnek és jelen szabályzat előírásainak megfelelően, partnerségben a helyi közigazgatási szervekkel és a szülői szervezetekkel, az vezetőtanács határozata alapján, kezdeményezhetnek nevelő, kikapcsolódó, szabadidős tevékenységeket, a megszerzett kompetenciák megszilárdítása vagy a tanulás felgyorsítása érdekében, valamint az eredményjavító felkészítőket az „Iskola az iskola után” program keretében. 

193. cikk

(1) A helyi közigazgatási szervekkel való partnerség célja, az oktatási egység célkitűzéseit elérendő megfelelő tevékenységek/programok lefuttatása. 

(2) A partnerségben lezajló tevékenységeknek nem lehet politikai, választási propagandai, vallásos térítési hangvétele, nem ellenkezhetnek az ország erkölcsével és törvényeivel.  

(3) A helyi közigazgatás hatóságai biztosítják a szükséges körülményeket és forrásokat a munkavédelmi és biztonsági szabályok gyakorlatba ültetéséhez és tiszteletbe tartásához és a gyermekek/diákok biztonságának biztosításához az oktatási egység területén

194. cikk

(1) Az oktatási egységek partnerséget és protokollt hoznak létre a gazdasági szereplőkkel a gyakorlati felkészítő órák lebonyolítása érdekében. 

(2) A protokoll egyértelmű előírásokat tartalmaz a felek felelősségéről, a diákok és az iskola személyzetének biztonsága, a munkaegészségügyi és munkavédelmi szabályok, a gazdasági szereplőhöz/-től való szállítás, a tevékenység időtartama, a diákok jogai és kötelezettségei, a létrehozott alapok felhasználása vonatkozásában, a mindenkori jogszabályok előírásainak megfelelően.  Hasonló képen, a szakmai és műszaki oktatást nyújtó oktatási egységek partnerségeket és közreműködési protokollokat hoznak létre a gazdasági szereplőkkel a gyakorlati felkészítő órák lebonyolítása érdekében. 

A jogi személyiséggel rendelkező, szakmai és műszaki duális oktatást biztosító, középiskolai oktatási egységek partnerszerződést kötnek egy vagy több gazdasági szereplővel vagy gazdasági szereplők által létrehozott egyesülettel vagy alkalmi társulással, amely területi adminisztrációs központja ott van, ahol az oktatási egység található. A szakmai felkészítésre, a szóban forgó oktatási egység minden nagykorú diákja, illetve a kiskorú diákok szülei, gyámjai vagy hivatalos fenntartói, önálló szakmai felkészítő szerződést kötnek a gazdasági szereplővel és az oktatási egységgel. Az előírt szerződéseket az oktatási miniszter rendeletével jóváhagyott különleges módszertan szabályozza.

(2018. január 22-én a IX. cím VII. fejezet 194. cikk (2) bekezdés módosult a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 59. pontjával)

195. cikk

(1) Az oktatási egységek partnerségi protokollokat hoznak létre civil szervezetekkel, egészségügyi egységekkel, rendőrséggel, csendőrséggel, kulturális intézményekkel, vallási egyesületekkel, vagy más szervekkel, az oktatási egység intézményes fejlesztési tervében/akciótervében rögzített oktatási célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.  

(2) A protokoll tartalmazza a részt vevő felek felelősségére vonatkozó előírásokat, a mindenkori jogszabályok tiszteletben tartásával.

(3) Az oktatási egység területén kívül zajló tevékenységek esetében, a protokollban egyértelműen le kell szögezni kinek a felelőssége biztosítani a gyermekek/diákok biztonságát.

(4) A megvalósított tevékenység mérlegét közzé kell tenni az egység székhelyén való kitűzéssel, az iskola honlapján, sajtóközleményben és más tájékoztató eszköz felhasználásával.

(5) Az oktatási egységek létrehozhatnak partnerségi protokollokat és folytathatnak tevékenységeket külföldi oktatási egységekkel, amelyek fő célkitűzése a gyerekek és ifjak személyiségének fejlesztése, szem előtt tartva azon ország mindenkori jogszabályait, ahonnan az illető intézmények származnak.

(6) A szülők, gyámok vagy hivatalos fenntartók képviselői közvetlenül kiveszik részüket az oktatási egységben zajló partnerségek keretén belüli tevékenységek eredményes lebonyolításában.

 

X FEJEZET: átmeneti és végső rendelkezések

196. cikk

Tilos protokoll alapok, vagy bármilyen vizsgák/országos értékelők lebonyolítására szánt alapok létrehozása.

197. cikk

(1) Az oktatási egységekben tilos a dohányzás, a mindenkori törvényes előírásoknak megfelelően.

(2) A tanórák, vizsgák és felvételik idején tilos a mobiltelefonok használata; kivételt képeznek ez előírás alól azon esetek, amikor használatuk a pedagógus beleegyezésével történik, az oktatási folyamatban vagy sürgőségi esetben. A tanórák alatt a mobiltelefonokat az osztályteremben külön erre a célra berendezett helyen kell tartani, úgy beállítva, hogy ne zavarják a tanítást.
(2018. január 22-én az X. fejezet 197. cikke kiegészült a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 60. pontjával)

198. cikk

(1) Az oktatási egységek biztosítják a tanuláshoz való alapvető jog gyakorlásának lehetőségét, és tilos a gyerekek/diákok vagy az egység személyzetének bármilyen formájú megkülönböztetése.

(2) Az oktatási egységekben tilos minden olyan intézkedés, amely korlátozná a diákok oktatáshoz való hozzáférését, mint például iskolai szolgálat teljesítése, tanórákon való részvétel megtiltása, diákok büntetése, mert nem viselik az oktatási egység egyenruháját, vagy más hasonló körülmény.

(2018. január 22-én az X. fejezet 198. cikke kiegészült a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 61. pontjával)

199. cikk

(1) Jelen szabályzat Románia Hivatalos Közlönyében való közlését követő 45 napon belül az oktatási egységek vezetőtanácsának kötelessége ennek, valamint a mindenkori törvényes rendelkezések alapján jóváhagyni saját szervezési és működési szabályzatukat.

(2) A szervezési és működési szabályzat valamint a belső szabályzat kidolgozásánál tiszteletben kell tartani a oktatási miniszter rendeletével jóváhagyott Diákok Jogállása előírásait. 

(2018. január 22-én az X. fejezet 199. cikke kiegészült a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 62. pontjával)

200. cikk

Jelen szabályzat hatályba lépése hatályon kívül helyezi az oktatási miniszter 5.115/2014 számú,  A középiskolai oktatás szervezési és működési szabályzatát jóváhagyó rendeletét, amelyet Románia Hivatalos Közlöny 2015.január 13-i 23/23a/számában tettek közzé

201. cikk

Az 1 és 2 számú mellékletek jelen szabályzat szerves részét képezik.

(2018. január 22-én az X. fejezet 201. cikke kiegészült a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 63. pontjával)

 

 

-****-

MELLÉKLET: Oktatási szerződés modell / Modelul contractului educaţional

Iskola fejléce

 Különös tekintettel az 1/2011 sz. oktatási törvényre, annak módosításaival és kiegészítéseivel együtt, az oktatási és tudományos kutatási miniszter 5.079/2016, sz. rendeletével jóváhagyott középiskolai oktatási egységek működésére és megszervezésére vonatkozó keretszabályzatra, a gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó, módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 272/2004 sz. törvény előírásaira, létrejött jelen

OKTATÁSI SZERZŐDÉS 

I. Aláíró felek

1. Oktatási egység megnevezése: …………………………......................., székhely:  ……….............................., ........................ igazgató, asszony/úr képviseletében.

2. A meghatározott középiskolai oktatás másodlagos kedvezményezettjei, törvény szerint, az óvodás kor előtti gyermekek, óvodáskori gyermekek és kisiskolások családjai, ………………………………….. asszony/úr képviseletében, mint a diák törvényes szülője/gyámja/ hivatalos fenntartója, lakcíme ………………………………………………………………………..

II. A szerződés célja: az oktatási folyamat optimális körülmények között történő lebonyolításának biztosítása az oktatás elsődleges kedvezményezettjei oktatásában résztvevő felek bevonásával és felelőssé tételével.

III. A felek jogai: jelen szerződés aláíró feleinek jogait a középiskolai oktatási egységek megszervezésére és működésére vonatkozó Keretszabályzat, és az oktatási egység megszervezésére és működésére vonatkozó Keretszabályzat  írja elő.

IV. A felekre legalább az alábbi kötelezettségek vonatkoznak:*)

__________

*) A típus Oktatási szerződést alkalmazni kell minden oktatási egység részére, vezetőtanácsi határozattal.

1. Az oktatási egység kötelességet vállal, hogy:

a) biztosítja az oktatási folyamat lebonyolításához szükséges optimális feltételek;

b) biztosítja az iskolai higiéniai, a munkavédelemi, a civil- és tűzvédelmi előírások feltételeinek és követelményeinek tiszteletben tartását az oktatási egységben;

c) biztosítja, hogy az oktatási egység egész személyzete szigorúan betartja a mindenkori törvényes előírásokat;

d) biztosítja, hogy az oktatás minden elsődleges és másodlagos kedvezményezettje időben és megfelelő tájékoztatást kapjon az éppen érvényes, rájuk vonatkozó törvényes előírásról;

e) az oktató személyzet méltó erkölcsi tartással rendelkezzen, a nevelési értékekkel összhangban lévő  felelős magatartást tanúsítson, amit továbbít a közvetlen kedvezményezetteknek;

f) szükség esetén értesíti a szociális támogatási/ sajátos oktatási közintézményeket, a gyámhatóságot minden olyan eseményről, amely veszélyezteti az oktatás elsődleges kedvezményezettjeinek méltóságát, testi és lelki épségét;

g) biztosítja, hogy az oktató személyzet nem folytat olyan tevékenységet, amely befolyásolná az oktatás elsődleges kedvezményezettjei közmegítélését, nemi, magán- vagy családi életét;

h) hogy megbizonyosodik a felől, hogy az oktató személyzet nem alkalmaz testi fenyítést, és nem bántja sem szóval sem tettel az oktatás elsődleges kedvezményezettjét;

i) az oktató személyzet közvetlenül, korrektül és áttekinthetően értékeli az oktatás elsődleges kedvezményezettjeit, és ezt az értékelést illetve az osztályteremben nyújtott oktatói szolgáltatását nem veti alá semmilyen személyes előnyszerzésnek;

j) az oktatási egységekben olyan tevékenységet folytat, amely tiszteletben tartja az erkölcsi normákat és egyetlen pillanatra sem veszélyezteti az oktatás elsődleges kedvezményezettjeinek illetve az oktatási egység személyzetének egészségét, testi vagy lelki épségét;

k) biztosítja, hogy az oktatási egységben tilos a politikai illetve vallásos térítési tevékenység folytatása.

2. A középiskolai oktatás másodlagos kedvezményezettjére a következő kötelezettségek vonatkoznak:

a) biztosítja a kötelező oktatás elsődleges kedvezményezettjének iskolalátogatását, intézkedik ennek beiskoláztatásáról, egészen a tanulmányai elvégzéséig;

b) felmutatja az oktatás elsődleges kedvezményezettjének oktatási egységbe való beíratásakor kért orvosi okmányokat, hogy a csoportban/ osztályban megőrizhető legyen az egészséges környezet, és megelőzzék a közösség/oktatási egység többi közvetlen kedvezményezettje egészségi állapotának megromlását;

c) havonta legalább egy alkalommal kapcsolatba lép az óvónővel/ tanítóval/ középiskolai tanárral/ elemi iskolai tanárral/ osztályfőnökkel, hogy tudomást szerezzen az oktatás elsődleges kedvezményezettje előmeneteléről;

d) anyagilag felel az oktatás elsődleges kedvezményezettje által, az iskola vagyonához tartozó javak megrongálásával okozott károkért;

e) tiszteletben tartja az oktatási egység Szervezési és működési szabályzatának előírásait;

f) nem veti alá testi, lelki, szóbeli bántalmazásnak az oktatási egység személyzetét

3. A közvetlen kedvezményezettnek a következő kötelezettségei vannak:

a) hogy felkészüljön minden tantárgyból/ tanulmányi modulból, hogy megszerezze a tananyag által előírt kompetenciákat és ismereteket;

b) hogy járjon iskolába, az engedélyezett/akkreditált állami, magán vagy vallási oktatás elsődleges kedvezményezettjei esetében;

c) hogy jelenjen meg az előadásokon és minden felmérő/évzáró vizsgán, amit az oktatási egység szervez, a csökkentett látogatású tanrendű kötelező oktatás elsődleges kedvezményezettek esetében;

d) civilizált magatartást tanúsítson, illendő öltözetben jelenjen meg az oktatási egységben;

e) tartsa tiszteletben az oktatási egység szervezési és működési szabályzatát, a forgalmi szabályokat, a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi előírásokat, környezetvédelmi normákat;

f) ne semmisítse meg az iskolai okmányokat, mint a katalógusok, ellenőrző könyvek, törzslapok, oktatási portfolió okmányai, stb.;

g) ne rongálja az oktatási egység vagyonát képező javakat (oktató eszközök, iskolakönyvtári könyvek, bútorzat, tantermek, stb.);

h) ne vigyen be, vagy ne terjesszen az oktatási egységben olyan anyagot, amely tartalmával az ország függetlenségére, szuverenitására és nemzeti egységére tör, amely erőszakot és türelmetlenséget szül;

i) ne szervezzen/ vegyen részt tiltakozó akcióban, amely eltér a Diákok jogállásában előírtaktól;

j) nem birtokoljon/ fogyasszon/ áruljon az oktatási egység területén kábítószert, etnobotanikus szereket, szeszes italt, cigarettát;

k) ne vigyen be és/ vagy ne használjon az oktatási egység területén semmilyen típusú fegyvert vagy pirotechnikai terméket, mint lőszer, tűzijáték, durranó petárda, stb., valamint könny- vagy bénító spray,vagy bármilyen más hasonló tárgyakat, amelyek hatásukkal károsíthatják az oktatás közvetlen kedvezményezettjeinek és az oktatási egység személyzetének testi és lelki épségét;

l) ne birtokoljon és/ vagy ne terjesszen szeméremsértő vagy pornográf jellegű  anyagot;

m) ne sértegesse vagy alkalmazzon szóbeli és magatartásbeli agresszivitást iskolatársai vagy az oktatási egység személyzete ellen, vagy semmilyen módon ne sértse ezek közmegítélését;

n) ne keltsen/ szítson/ vegyen részt erőszakos cselekedetekben az oktatási egységben vagy ezek szomszédságában;

o) ne hagyja el az iskola területét a szünetben vagy az órák megkezdése után a szolgálatos tanár vagy a tanító/oktató/elemi iskolai tanár/osztályfőnök engedélye nélkül.

V. A szerződés időtartama: a jelen szerződés, rendszerint egy iskolai ………..  időtartamára jön létre.

VI. További rendelkezések: bevezetésre kerülnek a törvényes előírások, az 1/2011 oktatási törvény szerint, annak utólagos módosításaival és kiegészítéseivel, a Középiskolai oktatás szervezése és működési szabályzata szerint és a gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó, módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 272/2004 sz. törvény előírásai szerint.

Létrejött ma, ......................., kettő eredeti példányban, mindkét fél részére.

Tanintézmény,

........................

Közvetlen kedvezményezett**),

........................

Tudomásul vettem.

Közvetlen kedvezményezett, diák

(legalább 14 éves)

........................

__________

**) Szülő/Gyám/Hivatalos fenntartó, az iskola előtti, elemi, gimnáziumi és líceumi illetve líceum utáni oktatásban részt vevő diákok számára

2-es számú MELLÉKLET: Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott/láttamozott, Vázlat a szemléltető eszközök iskolákban történő alkalmazására

[FÉNYKÉP- lásd a módosító okmányt]

(2018. január 22-én az 1. melléklet kiegészült a 2018. évi 3027. sz. rendelet I. cikk 64. pontjával)

 

 

Közzé téve a Hivatalos Közlöny 2016. szeptember 19-i 720-as számában.